KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vad észak – Mese az ezer tó országából

Roboz Gábor

Järven Tarina – finn, 2016. Rendezte: Kim Saarniluoto és Marko Röhr. Írta: Marko Röhr és Antti Turi. Kép: Teemu Liakka. Zene: Panu Aaltio. Gyártó: Matila Röhr Productions (MRP). Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 75 perc.

 

Azóta, hogy James Benning több mint két órás kísérleti filmet készített tizenhárom tóról, végképp egyértelmű, hogy állóvizekkel is meg lehet tölteni egy egészestés természetfilmet, különösen, ha azt a 190000 tó hazájaként ismert Finnországban forgatják. Kim Saarniluoto az ország ősi erdőiről készített, öt évvel ezelőtti produkciója után a veterán producer Marko Röhr közreműködésével tavaly pontosan erre vállalkozott, és a végeredményt látva érezhetően az egész családot be akarta csalogatni a moziba.

Valószínűleg csak egy különösen fakezű operatőr megbízásával sikerült volna elérni, hogy a Vad Észak – Mese az ezer tó országából ne fessen lehengerlően, a légi és víz alatti felvételeket egyaránt felvonultató film, amelynek játékos-érzelmes zenei aláfestése időnként már túlságosan is melengeti a szívet, a narráció nélküli percekben is könnyen lekötheti az erre fogékonyakat. A szűk hetvenöt perces film a tavak zárt ökoszisztémáját járja körül az évszakok változása során, elsősorban az állatok mindennapi életére koncentrálva, a vidrák, csukák, hódok és a többiek rövid epizódjain túl ugyanakkor arra is kitér, milyen szerephez jutnak egyes fajok a finn mitológiában, valamint a különböző vízistenek és őrangyalok tevékenysége sem maradhat ki. A Finnországban kiugró sikert aratott film állóvizekben jóval szegényebb országokban is hamar megtalálhatja a közönségét, tényleg csak azt nehéz mire vélni, hogy a készítők miért nem szenteltek több időt a víz örök körforgásán alapuló világ bemutatásának, ha egyszer érezhetően beleszerettek a témába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13249