KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kosok

Kolozsi László

Hrútar – izlandi, 2015. Rendezte és írta: Grimur Hákonarson. Kép: Sturla Brandth Grovlen. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Sigurdur Sigurjónsson (Gummi), Theodór Júliusson (Kiddi), Charlotte Boving (Katrin), Jon Benonysson (Runólfur). Gyártó: Netop Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Az alig több mint háromszázezres Izlandon mindenki pontosan ismeri a családfáját, számon tartja a közelebb és távolabbi rokonokat, vagyis az ország inkább hasonlít egy nagy családra, mint egy spontán létrejött közösségre. A Kosokból nem csak az derül ki, hogy ez nem jelent mindenképpen és feltétlenül jó viszonyt, hanem az is, hogy a családfakutatás gerjedelméből részesülnek a haszonállatok is: az is nyilván van tartva, melyik juh, melyik alomból származtatható, kik a közös ősök. Gummi, a szakállas, kissé a télapót idéző pásztorcsalád sarj, részesül a modernizált Izland szűkös örömeiből: komolyzenét hallgat, van fürdőszobája, a többi falubéliéhez hasonlító kőháza, fűtött csűrje, összkomfortos birkaólja, de a külsőségeken kívül nem sok nyomát lelni fel a változásoknak. Minden olyan, mint évszázadokkal korábban. Gummi olyan szeretettel öleli a birkáit, mintha rokonai lennének. Márpedig egy olyan életben, melynek középpontjában az állat áll, mi sem lehet fontosabb egy állatszépségversenynél. A helyi versenyen Gummi kosa a szintúgy pátriárkaszerű, szintén vörös szakállas, Kiddi birkájával szemben marad alul. Ez a sérelmének eredője, ez a drámai csata kezdete. Kiddi és Gummi, bár testvérek, negyven éve nem beszélnek egymással. Gummi nem tudja elviselni a vereséget, és surlóvész jeleit kreálja a győztes állatra.

Hákonarson filmjében a vész olyan lesz, mint egy önbeteljesítő, végzetes jóslat. Minél jobban elfajul a testvérek küzdelme, minél inkább magukra maradnak, minél vadabb lesz az izlandi táj, annál inkább hat a történetük ősi, bibliai történetként. Mintha az ősatyák földjén járnánk. A tél is olyan, mintha az ősidőkből jönnének viharai. Súlyos ősi, gyönyörű történet a Kosok. Izlandi megváltástörténet. Istenek nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12514