KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

Provincia

Rokon a humuszban

Nagy V. Gergő

A Provinciában a múlt és a másik ember egyaránt idegen.

 

„Szerinted engem is a kocsimmal együtt fognak elföldelni?” – kérdi Ottó, az egyszeri áruszállító sofőr a vendéglátójától, miután lerobbant furgonjával egy régészeti ásatáson ragadt. Ez a múlt és identitás nélküli, együgyűen a világra révedő férfi (Orosz Ákos) érdeklődve kóvályog keresztül a régésztelepen és mintha a kihantolt csontvázakban önmagára ismerne: az egyiknek csak egy saruja, a másiknak egy fogatos kocsija van, miként Ottó is csupán egy furgonnal rendelkezik, és vélhetően utána sem marad majd sokkal több ennél. És a rezervált múltkutatók nagyobbára éppolyan óvatossággal kezelik ezt a tesze-tosza jövevényt (kivétel: egy függőágyban duzzogó, morózus hippi), mint amivel földben talált csontokat tisztogatják.

Kárpáti György Mór korábbi kisfilmjeihez (Éjfél, Erdő) hasonlóan egy bávatag kívülálló nézőpontjából meséli el az ismeretlennel való találkozás zsebkendőnyi sztoriját és a visszafogott, melankolikus hangfekvés vagy a kimért, precíz ritmus is az előzményeket idézi. De a Provincia az idegenség és a világba vetettség témájáról jóval komplexebb módon tudósít. Az ásatáson földre pottyant űrlakóként kószálgató sofőr nem csupán a közvetlen környezetében mutatkozik menthetetlenül különállónak, de a régmúltra és az elhantoltak nemzedékeire is áthidalhatatlan távolból csodálkozik rá – földönkívüli tehát kettős értelemben, hétköznapi idegensége időbeli, vertikális dimenziót kap (és ezt nagy kifejezőerővel és szelíd humorral közvetítik Hartung Dávid mélységben komponált totálképei a föld felé fordulók között császkáló férfiról). A világgal kapcsolatba lépni igyekvő sofőr ásót ragad a szakképzett régészek között, de hiába talál egy műtárgyat a humuszban, nem tarthatja meg – miként a macskaszemű régészlánnyal (Fátyol Hermina) is éppen hogy csak sikerül összemosolyogni. Kárpáti szép, markáns, míves rövidfilmje mintha azt sugallná, hogy évezredekhez mérhető távolság, szinte földtörténeti korszakok választanak el minket egymástól – de a kapcsolat kísérlete (legalábbis a zárókép tanúsága szerint) mégsem hiábavaló.

 

PROVINCIA – magyar, 2014. Rendezte és írta: Kárpáti György Mór. Kép: Hartung Dávid. Vágó: Duszka Péter Gábor. Zene: Ensemble De Organographia, Kristóf Marci, Szabó Bálint. Szereplők: Orosz Ákos (Ottó), Fátyol Hermina (lány), Gőz István, Péter Benjámin. Gyártó: Mirage Film Studio / Színház- és Filmművészeti Egyetem. 22 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11721