KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az: Második fejezet

Kovács Patrik

It: Chapter Two – amerikai, 2019. Rendezte: Andy Muschietti. Írta: Gary Dauberman. Kép: Checco Varese. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: James McAvoy (Bill Denbrough), Jessica Chastain (Beverly Marsh), Bill Hader (Richie Tozier), Isaiah Mustafa (Mike Hanlon). Gyártó: KatzSmith Productions / Lin Pictures / New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 169 perc.Második felvonásához érkezett Stephen King Az című kultregényének friss moziadaptációja. Noha az első fejezet – mely két éve nemcsak az ítészeket kápráztatta el, de horror létére igen vastagon hozott a konyhára – toronymagasra srófolta az elvárásokat, a befejezés mégis ellentmondásos érzést szül a nézőben. A Második fejezet – elődjével ellentétben – sem dramaturgiájában, sem cselekményvezetésében nem egységes színvonalú. Vonalvezetése töredezett, ritmusa tétova és egyenetlen, s bár a monumentálisra duzzasztott – csaknem háromórás – játékidő ragyogó lehetőséget kínál arra, hogy az alkotók a könyvhöz hasonló mélységben tárgyalják a Vesztesek Klubjának felnőttkori kalandját, Andy Muschietti direktor eltékozolja ezt a kitűnő ziccert. Míg az első epizód – a regényre jellemző bonyolult időfelbontást megspórolva – fegyelmezetten, lineárisan mesél, addig a Második fejezet kényszeresen visszaréved a múltba, s e jelenetek kevéssé árnyalják a jelenkori eseményeket, inkább csak ballasztként nehezednek az amúgy is pontatlanul szerkesztett cselekményre.

A különböző műfaji regiszterek – a gyermekded komikum, a könnyfacsaró felnövéstörténet és a nyálkás-véres horror – zavaros elegyet alkotnak ebben a markáns látványvilágú, pazar kiállítású, elsőrangú színészi alakításokkal tarkított rémmesében. Némely pillanatában képes megragadni King opusának velejét (ráadásul még a hajdani tévéadaptáció előtt is főhajtással adózik), ám túlzott rugalmassággal adagol új motívumokat a történethez, vagy épp veszejt el a könyvben lényeges mozzanatokat. Különösen fájó, hogy a regényből átemelt Chüd-szertartás is funkciótlannak bizonyul, pedig megágyazhatott volna egy – az eredeti műhöz hasonló – spirituális összecsapásnak is a végjátékban. Hőseink ehelyett tökéletesen szabványos akciófinálé keretében számolnak le a Krajcárossal, hogy aztán az epilógus ragacsos mázba borítsa a történetet. King regényklasszikusa többet érdemelne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14299