Mennyei üdvözletAz Úr hangjaAtya, fiú, világűrBenke Attila
Pálfi
családi drámaként folytatta Stanisław Lem kozmikus sci-fijét.
A
Magyar Nemzeti Filmalap fennállása óta a 2000-es évek magyar újhullámának
szerzői is készítettek műfaji filmeket (Hajdu Szabolcs: Délibáb, 2014, Mundruczó Kornél: Fehér isten, 2014, Jupiter
holdja, 2017). A dokumentarista bűnügyi filmjével, a Hukkléval (2002) és a huszadik századi magyar történelmet
generációkon átívelő családi szatíraként bemutató Taxidermiával (2006) híressé vált Pálfi György is szeretett volna
kalandfilmet forgatni Rejtő Jenő A szőke
ciklonja és Arany János Toldija
alapján, de a rendező egyik terve sem kapott zöld utat a Filmalapnál. Pálfi a
szilenciumból a magyar-kanadai koprodukcióban készült Az Úr hangjával tért vissza, mely hibái ellenére kreatív folytatása
Stanisław Lem sci-fijének.
Klasszikus
adaptáció már csak azért sem készülhetett volna, mert Lem regénye egy tudós, Peter
Hogarth kutatását bemutató, lételméleti
kérdéseket (Létezik-e a Teremtő? Valóban intelligens lény-e az ember?) taglaló,
szinte cselekménynélküli sci-fi, amit talán még a lengyel író másik híres
művét, a Solarist feldolgozó Andrej
Tarkovszkij is nehezen tudott volna filmre vinni. Stanisław Lem esszéregénye megkérdőjelezi
nemcsak Isten létét és az emberiség kiválasztottszerepét, hanem azt is, hogy a „csillaglevél”-nek
nevezett, földönkívüli, fejlett civilizációnak tulajdonított jel, melynek
alapján a Pentagon tömegpusztító fegyvert akar gyártani, egyáltalán üzenet-e,
nem pedig az Univerzum feladó nélküli sugárzása. Emellett Hogarth (vagyis Lem)
keserű kritikát fogalmaz meg politikával, tudománnyal, vallással, sőt az egész
emberiséggel szemben, például a következő mondatban: „Baloyne azért nevezte el
a Tervet „Masters Voice”-nak, mert ez a név kettős értelmű: melyik Úr hangjára
kell hallgatnunk, a csillagokból üzenő Úrra vagy a washingtonira?”.
Pálfi
György filmjeinek visszatérő témáival (párkapcsolati és családi játszmák) egészítette
ki a filozofikus és társadalomkritikus alapanyagot. Pálfinál maga Peter Hogarth
mint Amerikába disszidált magyar tudós az „Úr”, a megfejtésre váró rejtvény. A
film főhőse Hogarth fia, Horvát Péter, aki tolószékbe kényszerült öccse, Zsolt
hatására párjával, Dórával elindul megkeresni még gyerekkorában eltűnt
édesapját. Az Úr hangjában is fontosabb
az út a megérkezésnél, mert ahogy Péter egyre több mindent megtud Hogarth-ról, a
kudarcba fulladt, majd katasztrófába torkolló kutatásról, úgy teremti újra
saját identitását, illetve úgy semmisül meg a szinte istenségként bálványozott,
számkivetett tudós apa romantikus mítosza.
Az Úr hangja izgalmas politikai krimibe oltott családi dráma, melyben az
apa-fiú kapcsolat mellett háttérbe szorulnak a sci-fi elemek, ami miatt Pálfi
műve közelebb áll Szabó István örökzöldjéhez, az Apához (1966), mint Stanisław Lem regényéhez. Ezért is tűnhet feleslegesnek
néhány látványos és formailag kreatív, de a fő cselekményt megakasztó,
szimbolikus-allegorikus jelenet. Például nem annyira motivált vizuális poén, Francisco
Goya „Szaturnusz felfalja egyik gyermekét” című festményére tett utalás a Péter
vízióját bemutató sivatagi képsor, melyben egy titánméretű ősatya megeszi a
főhőst. De a cselekmény során többször visszatérő űrhajós szekvencia is inkább
a regény előtti tisztelgés, a film témájával, az apa-fiú drámával nincs teljes
szinkronban. Az űrodüsszeia jelenetsora „Az Úr hangja” projekt egykori kutatóival
és Hogarth fiaival értelmezhető kollektív vágyképként, hogy a csapat egyszer eljusson
a titokzatos jel forrásához. Ám ez a vágy nem következik Péter és Zsolt
motivációjából, mert őket nem az idegen civilizáció, hanem az „idegenbe szakadt”
apa, családi mikrokozmoszuk „rejtőzködő istene” érdekli.
Pálfi
György filmje erősebb, mikor nem megidézi, hanem merészen aktualizálja
Stanisław Lem alapművét. Az Úr hangja utal
aktuális társadalmi problémákra, így például a sok családot szétszakító kelet-európai
kivándorlás krízisére. Továbbá Pálfi még szkeptikusabb és cinikusabb, mint Lem,
és felteszi azt a kérdést, hogy ha az ember a Magyarországról részint politikai,
részint gazdasági okokból elmenekült saját édesapját sem képes kiismerni, akkor
hogyan akar távoli bolygók civilizációi és Isten után kutatni. Így hiába törik
meg Az Úr hangja cselekményének egységét
a sokszor öncélúnak ható formai játékok, Pálfi György szerzői sci-fije
összességében jól összerakott és gondolatébresztő film.
Az Úr hangja – magyar-kanadai, 2018. Rendező: Pálfi György. Író: Stanisław
Lem. Forgatókönyv: Pálfi György, Nagy V. Gergő, Ruttkay Zsófia. Kép: Pohárnok
Gergely. Zene: Gryllus Ábris. Hang: Madácsi Imre. Vágó: Lemhényi Réka.
Látványtervező: Asztalos Adrienn. Producer: Pusztai Ferenc. Szereplők: Polgár Csaba (Horvát Péter), Eric Peterson (Peter
Hogarth), Fekete Ádám (Zsolt), Bánsági Ildikó (Erzsi), Kiss Diána Magdolna
(Dóra), Kate Vernon (Camille), Jenna Warren (Isobel), Marshall Williams
(Chris). Gyártó: KMH Film / Quiet Revolution Pictures. Forgalmazó: Vertigo
Média Kft. 108 perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
