KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sokkal több, mint testőr

Lovas Anna

The Hitman’s Bodyguard – amerikai, 2017. Rendezte: Patrick Hughes. Írta: Tom O’Connor. Kép: Jules O’Loughlin. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Ryan Reynolds (Bryce), Samuel L. Jackson (Darius), Salma Hayek (Sonia), Gary Oldman (Dukovich), Elodie Young (Amelia). Gyártó: Millennium Films / Skydance Media. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Deadpool pofátlan anti-szuperhősének hatalmas sikerű alakítása óta felfelé ívelő, ám a „tripla A-besorolású” sztárstátusznak még csak sarokról integető Ryan Reynolds és a „mothefucker”-t saját nyelvként használó Samuel L. Jackson leszerződtetése a Sokkal több mint testőrbe a maximum volt, amit a produkciós cég tehetett a filmért. Kár, hogy ennél több nem nagyon történt az ausztrál Patrick Hughes (Red Hill,The Expendables 3.) akciófilm-rendező idei nagyjátékfilmjében.

Önparódiának (is) szánt, eltúlzott akciójelenetek és nevetségessé tett romantika kíséri két főszereplőnket; a rakétavetők között könnyűszerrel átszlalomozó, pofátlanságában is szerethető bérgyilkost, és a védelmére állított hajdani elit-, ám mostanra lecsúszott testőrt. Kettősük egy fehérorosz diktátor gyilkos hadjárata elől menekülve szelik át Európa nyugatibb felét: miközben megpróbálják néhol tényleg nevettető, néhol inkább csak kínos poénok között nem kinyírni egymást, közösen megválaszolják az élet nagy kérdéseit, legyen szó erkölcsről, a jó és a rossz viszonyáról, vagy a szerelemről. Persze sosem túl komolyan, nehogy elbillenjen a mérleg nyelve a minidrámák felé az akció helyett, plusz a film készítői a korlátozott költségvetést kihasználva a létező összes, emberi transzportálásra alkalmas eszközre ráültethessenek egy kaszkadőrt, aki karambolozik, zuhan, robban, vagy éppen motorcsónakon száguld végig az amszterdami kanálisokon. Bár a Ryan Reynolds és Samuel L. Jackson között meglepően jól működő kémia végig kitart a majdnem kétórás játékidőn, még ez a se veled-se nélküled bromance sem segít megfeledkezni a semmitmondó történetről, a jelentéktelen mellékszereplőkről (kivéve talán a bérgyilkos feleségét alakító Salma Hayeket) és a bugyuta humorról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13397