KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Joséphine

Alföldi Nóra

Joséphine – francia, 2013. Rendezte: Agnès Obadia. Írta: Samantha Mazeras és Agnès Obadia. Kép: Romain Winding. Szereplők: Marilou Berry (Joséphine), Mehdi Nebbou (Gilles), Bérengère Krief (Chloé), Amelle Chahbi (Rose), Charlie Dupont (Julien). Gyártó: Les films du 24. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 88 perc.

A franciák a nemzeti szellem azon csodás hagyományaival rendelkeznek, hogy ha valamijük hiányzik, akkor azt hazai nyersanyagokból, saját szájízük szerint legyártják maguknak. Eképpen csapott le a francia szórakoztatóipar a lassan kissé kopottkásnak minősülő ám még mindig népszerű, önvizsgáló szinglik hajmeresztő kalandjait bemutató romkomra, az egyoldalas képregényeken alapuló Joséphine-re. Az ifjú szőkeség a rajzasztalon aprócska egymondatos jelenetek főhőse, nagyvásznon azonban igazi párizsi metropolitaként, Bridget Jones-t meghazudtolva szerencsétlenkedik, gegparádék közepette önnön sorsát rontja, miközben álmai férfiját keresi, pedig az ott sertepertél az orra előtt.

Joséphine-nek van saját története, egy nős szeretője, három barátja, egy macskája. Nasikirálynőként chipses zacskókkal osztja meg fekhelyét, és annyi esze nincs, hogy amikor az egyik pácból a másikba lopakodik saját lakásának parkettáján, levegye 20 centis sarkú körömcipőjét. Az önreflexív, ám saját egójával és öntudatával magányosan küzdő, felületes benyomásokra építkező hölgyjelenség tehát elviekben mindig vicces, még akkor is ha elnagyolt és húszezerszer látott konfliktusokba keveri magát. Joséphine BD-mivoltából egyetlen dolgot őrzött meg: főhősének szürreálisan nagy farát, amelyet azonban Agnès Obadia rendezőasszony nem tudott vagy óhajtott kellőképpen absztrahálni. Eképpen az a fajta lány válik belőle, aki szórakoztató ugyan, de mindig ugyanazokat a vicceket és sztorikat meséli, ráadásul a kelleténél mindig hosszabban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11626