KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Milarepa

Teszár Dávid

Milarepa­ – tibeti, 2006. Rendezte: Neten Chokling. Írta: Neten Chokling és Tenzing Choyang Gyari. Kép: Paul Warren. Zene: Joel Diamond. Szereplők: Orgyen Tobgyal (Yongten Trogyal), Jamyang Lodro (Milarepa), Lhakpa Tsamchoe (Peydon), Jamyang Nyima. Gyártó: Shining Moon. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 90 perc.

 

A bhutáni mozik hazai importja egészen impozáns képet mutat, tekintve, hogy az elmúlt bő tíz esztendőben három alkotásuk jutott el a nemzetközi forgalmazásig, ebből pedig kettő nálunk is hozzáférhető: míg az Isteni játék (1999) bájos komédia néhány focirajongó buddhista szerzetesről, a Milarepa (2006) sötét tónusú tanmeséje a címben megjelölt legendás, XI. században élt tibeti szent ifjúkorát eleveníti fel. A bhutáni filmevolúció szerint a cél szentesíti az eszközt: amennyiben az Isteni játék minimalizálja a didaxist, az itthon bemutatásra nem került Utazók és mágusokban pedig (2003) már a parabola-jelleg dominál, akkor a Milarepa a jaktej-sűrűségű üzenetfilmek tökéletes mintapéldánya. Neten Chokling bosszútörténetében a férje halála után megtört özvegy feketemágia-tanulmányútra bocsátja nagykorúvá serdült (címszereplő) fiát, hogy rajta keresztül elégtételt vehessen férje testvérének családján, akik jogtalanul megfosztották őt a hagyatéktól, és kisemmizett szolgává alacsonyították a gyermekeivel együtt.

Az aszkéta-költségvetésből leforgatott alkotás maximális lelkesedésről tanúskodik: szemet gyönyörködtető panorámaképekbe csomagolja a spirituális tartalmat, ám a nem létező színészi játék, a suta dialógusok, a Xenába illő, megmosolyogtató speciális effektusok, valamint a történet katarzist nélkülöző, váratlan félbehagyása (a befejező inzertek arról értesítik a nézőt, hogy a megvilágosodás folyamatát tartalmazó második, befejező rész 2009-ben kerül a mozikba – ez egyelőre még várat magára) nagyban korlátozza az élmény teljességét. Ekként a Milarepa az egzotikus filmínyencségek iránt lelkesedőknek kevéssé ajánlható – morális alapon Travis Bickle és Piszkos Harry, míg szakmai-vallási szemszögből a tibeti szakosok és a Buddhista Főiskola hallgatói számára javallott a vetítés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10112