KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mina Tannenbaum

Glauziusz Tamás

Két, kicsit fura öltözetű párizsi kamaszlány ül egy padon. Görcsösnek, gátlásosnak látszanak. Üljünk melléjük, kövessük őket.

Érdekes világba csöppen a néző. Martine Dugowson filmjének érdeme, hogy a külső, „pittoreszk”, „anekdotikus” érdekességek mellett hőseinek nehezen megfejthető, titkos, belső érdekességét is ábrázolni próbálja, olykor nemcsak rokonszenves buzgalommal, de sikerrel is. A forgatókönyv epikusan bolyong két párhuzamos életrajz szövevényében. De aki bolyong benne, mint saját hősnői is – lírai alkat. Lírai epikával van hát dolgunk, s mindez nem érdektelen.

Két lány rivalizálással, titkolt gyűlölettel-szeretettel átfonódó barátsága kora gyerekkortól a felnőttségig.

Ugyanabban a kórházban születnek, ugyanazon a napon. ’68 májusában találkoznak először, a diáklázadás napjaiban ők kislány-balettórára járnak. Ethel kövér, Mina szemüveges, mindketten csúnyácskák. Szűkagyú zsidó-kispolgári környezet zsarnokoskodik felettük.

Tíz évvel később. Most már egyikük sem akárki, két vonzó, erotikus sugárzású fiatal nő. Mina festő. Ő a tehetségesebb, Ethel (művészetkritikus) az életrevalóbb és erőszakosabb, hidegszívűbb. Ethel becsapja barátnőjét: Mina összeomlik, pályája kisiklik. Galériák ünnepelt zsenijelöltjéből galériák visszautasítottja lesz. Ethel (a nála női mivoltában is sokkal érdekesebb) Mina fölébe kerül – a magánélet gyötrő harcterén is. Az erkölcsileg gátlástalan féltehetség sikeres ember lesz, Mina sorsa a halál.

A film sokáig úgy csordogál, mint érzelmes fejlődésregény-képeskönyv, ifjúsági história. Bája, vonzása van: ravaszul kedves film, már-már butácskának látszik, mint hősnői, aztán megkeményedik, érdesen értelmes lesz. Van egy külföldi néző számára érdekes, informatív rétege. A párizsi zsidó kispolgárság környezetrajzára gondolok. És a rendező javára szól, hogy ez is többé válik az informatív környezetrajznál. Mindkét anya zsarnok és bigott, lányuknak mindkettő zsidó férjet és „zsidó életet” követelne, s ez az utált zsarnokság taszítva-vonzva beépül a lányok idegrendszerébe.

Az édesbús leányregényként induló história, e két párhuzamos életrajz egyre gazdagabbá, nyitottabb tanulságúvá, rétegezetté, komolyabbá válik. S közben mindvégig megőriz valami melodrámás és leányregény hangot-hangulatot: vállaltan és szerencsésen. Mire cikkünk az olvasó elé kerül, mindez már a forgalmazás múltideje: újabb halk érték tűnt el az értéktelenség magyar mozitengerében.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=409