KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szeretteink körében

Pápai Zsolt

The Hollars – amerikai, 2016. Rendezte: John Krasinski. Szereplők: Margo Martindale, Sharlto Copley, John Krasinski. Forgalmazó: Sony. 88 perc.

 

Kevés borzalmasabb élmény létezik, mint asszisztálni tehetetlenül édesanyánk haláltusájánál, de mint mindennek, egy ennyire lélekemésztő szituációnak is megvan a maga élete és határa. A nyomorúság is véges, még ha gyakran nehéz is ezt észrevenni. A Szeretteink körében ezt a triviális életigazságot vázolja fel.

A minden idők legunalmasabb magyar címével ellátott, a tavalyi Sundance-en bemutatott dramedy középpontjában egy kertvárosi, középkategóriás család áll, tagjai ahányan vannak, annyi felé húznak, az anyuka (Margo Martindale) halálos betegsége azonban összerántja a famíliát. A Szeretteink körében kétarcú film, hiszen hol végtelenül közhelyesen, hol pedig ötletesen és szerethetően beszél tárgyáról: a dramedyk minden kliséjét tartalmazza, viszont számos jelenetét a lelki szegények bölcsessége melegíti fel.

Az amerikaiak híres optimizmusa (ez is egy közhely) egyrészt a hollywoodi film megszületése óta jól bejáratott panelekből sugárzik (a mindenkori amerikai, és kivált a hollywoodi filmekben leggyakrabban elhangzó frázisok – „minden rendbe jön”, „nem lesz semmi gond” – kiváltképpen sűrűn pufognak), másrészt néhány kifejezetten leleményesen megkonstruált jelenetből, melyek a fenséges, a tragikus stílusminőségeket keverik komikus elemekkel. Magában a módszerben ugyan nincs semmi új, hiszen ez a kortárs dramedyk bevett stratégiája, az viszont izgalmas, ahogyan a debütáns – eddig csak színészként ismert – John Krasinski rendező és a forgatókönyvíró James C. Strouse alkalmazza azt. Az édesanyját az agyműtétére hajának leborotválásával felkészítő fiú jelenetével, vagy a férjét még holtan is megvigasztalni képes anyuka szekvenciájában az alkotók ízlésesen és bátran oldják humorral a mélységes bánatot. Az efféle epizódok, illetve a népes színészgárda hibátlan munkája még az amúgy markáns tévéfilm-stichet is feledtetik.

Az alkotók végig megmaradnak a jóízlés határain belül, illetve majdnem végig megmaradnak ott: a jelenet, melyben a hősök halottaskocsival szállítják kórházba a szülni készülő lányt, talán kicsi túllő a célon. Ugyanakkor éppen ez, az anyuka temetéséről a kórház szülészeti osztályára vezető zárósnitt bizonyítja meggyőzően, hogy miként képes egy amerikai filmes a legszörnyűbb családi drámából is a család ünnepét varázsolni. A família csonkulását és reintegrációját egyidejűleg megmutatni, mégpedig úgy, hogy utóbbi élményt vigye magával haza a néző a moziból.

Extrák: Audiokommentár Margo Martindale-lal és John Krasinskival; interjúrészlet a rendezővel, valamint Anna Kendrick és Margo Martindale színésznőkkel; werk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13111