KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Míg a világvége el nem választ

Roboz Gábor

Seeking a Friend for the End of the World – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lorene Scafaria. Kép: Tim Orr. Szereplők: Steve Carell (Dodge), Keira Knightley (Penny), Melanie Lynskey (Karen), Derek Luke (Speck). Gyártó: Anonymous Content. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 94 perc.

Az elmúlt évek során megszaporodtak az apokalipszis-filmek, Lorene Scafaria azonban úgy döntött, hogy bemutatkozó munkájával nem a komor világvége-víziók sorát gyarapítja, hanem választott alaphelyzetéből rendhagyó romantikus vígjátékot kanyarít. Forgatókönyvíróként is jegyzett történetében aszteroida száguld a Föld felé, és mivel a bolygónk megmentésére irányuló kísérletek kudarcot vallanak, nincs más hátra, mint a maradék néhány hétben várni az elkerülhetetlent. Miután hűtlen felesége lelécel, a biztosítótársaságnál dolgozó Dodge végső elkeseredésében útnak indul, hogy felkutassa fiatalkori szerelmét, miközben különféle bonyodalmak során társául szegődik habókos szomszédja, Penny, és egy váratlanul felbukkanó kutya.

A színészvezetésben sem utolsó Scafaria határidő-dramaturgiáját megirigyelhetnék az igazán feszesre húzott thrillerek készítői, persze a zenészként is aktív rendező a feszültségkeltés helyett a két főhős románcának egyengetésébe fekteti az energiáját (a Dalok ismerkedéshez szkriptjénél már szerzett némi tapasztalatot abban, hogyan meséljen két idegen szerelemszövő utazásáról). Az amerikai alkotó akkor is elemében van, amikor rekeszizmot ingerel, és akkor is, amikor szívet facsar: már az expozícióból is világosan kiderül, hogy pompás humorérzékkel tudja karikírozni a nagy fináléra készülő emberek viselkedését, és szerencsére nem lövi el az összes poénját az első fél órában; a társtalanná lett férfi és a társfüggő nő kapcsolatát pedig megfontolt lépésekkel építgeti. A road-movie-ként is élvezhető Míg a világvége el nem választ végéhez közeledve Scafaria talán átlépi a határt egy-egy érzelgős mondattal, de az előzmények fényében ez bocsánatos bűn: igen viccesen rajzol fő- és mellékszereplőket, lendületes ritmusban halmozza a jobbnál jobb epizódokat, és még a befejezéssel sem okoz csalódást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11228