KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A rítus

Géczi Zoltán

The Rite – amerikai, 2011. Rendezte: Mikael Hafström. Írta: Michael Petroni. Kép: Ben Davis. Zene: Alex Heffes. Szereplők: Anthony Hopkins (Lucas atya), Alice Braga (Angeline), Ciarán Hinds (Xavier atya), Rutger Hauer (Istvan Kovak). Gyártó: New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 112 perc.

Évi féltucat filmet is fiadzik az amerikai fősodor a démonikus megszállás témájában, de a nevezett művek csupán egyetlen tanulsággal szolgálnak, amely képes lehet megingatni a néző racionális világképét: hogy a kénköves pokolba lehetséges az, hogy oly lelkes állhatatossággal nyüstölik az ördögűzés motívumát, mégsem tudnak semmi érdemlegest hozzátenni a műfajalapító klasszikusokhoz?

A rítus esetében lehetetlenség a stáb félkegyelműségére terhelni a fiaskót, hiszen a svéd Mikael Hafström éppen tavaly bizonyította egy felettébb elegáns neo-noirral (Shanghai), hogy hollywoodi keretek között is képes színvonalas munkára, a budapesti helyszínek melengetik a honfiúi szívet, Alice Braga vagány csaj, Sir Hopkins pedig soha nem hagyja cserben a megrendelőt. Ezúttal Lucas atya néven alibizik Hannibal Lecter nyájasabb kiadásával, miközben a forgatókönyv szerzői teológiai kiskátéval és búbánatos moralizálással bújnának ki a dialógusírás kényszere alól. Az ordas közhelyek halmazában egy izzó szemű sátánszamár volna az egyetlen innovatív jelenség, ami sokat elárul a mozi pompázatos mivoltáról.

Talán utálatos és bizonyosan pökhendi kijelentés, de A rítust egyszerűen nem érdemes filmként kezelni, mozgóképes termék volna ez, ily módon csakis a bevételek igazolhatják, avagy cáfolhatják a létjogosultságát. Sátáni játszma, Ördögűzés Emily Rose üdvéért, The Last Exorcism, A rítus: a felsorakoztatott tételek mind arra intik a nézőt, hogy nyugodt szívvel megfeledkezhet az Ördögűző ártalmatlan unokáiról, mert statisztikailag semmi esély rá, hogy akár egyetlen figyelemreméltó darabot is kihagyjon a következő évtizedben. El kell fogadni, hogy 2011-ben már nincs olyan, hogy mainstream amerikai horror, a könyvelőként gondolkodó stúdiófőnököknek sikerült kipurgálni a gonosz szellemeket a zsánerből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10565