KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aura

Nevelős Zoltán

 

A cím nem a főszereplő Ricardo Darín aurájára vonatkozik, mert az itt sem sokkal vonzóbb, mint ami a Fabián Bielinsky rendezővel 2000-ben készített, világsikerű Kilenc királynő című, szélhámosokról szóló produkciójában lengte körül, hanem a film egyik kulcselemére: a központi alak epileptikus rohamaira, amelyek során – ahogy az egyik jelenetben elmondja – elméjében az idősíkok egymásra csúsznak, és különleges összefüggéseket képes meglátni. A rohamok adják az ihletet ennek a Buenos Aires-i állatpreparátornak, hogy a tökéletes bűntény megvalósításán törje a fejét. Végül az ölébe hullik egy már megszervezett rablóakció, amelyben váratlanul ő lesz az, aki a kártyákat osztja. Egy barátja felviszi a több száz kilométerre, az Andok lábainál fekvő, Bariloche hegyvidékre vadászni, ahol a természet ölén hősünket nemcsak csend és nyugalom veszi körül, de egyre több hulla is. A Kilenc királynő nagyvárosi zúgása és nyüzsgése után az Aurában Bielinsky csendben, elnyújtott tempóban bontakoztatja ki nem kevésbé tekervényes cselekményét. Nagy különbség, hogy itt nem kell kapkodnunk a fejünket az újabb és újabb átverések során, bőven van időnk megdermedni a történet minden egyes meglepetéskanyarján. Nem mintha a vidéki kaszinó pénzszállító kocsijának kirablása annyira eredeti krimiötlet lenne, a szemszög az, ami izgalmas: egy ügyetlen, gyáva, de ravasz emberé, aki egy sikertelenségben töltött élet után váratlanul ütőhelyzetbe kerül. Hitchcocki alapállás, amit Bielinsky életundortól átitatott főszereplője, az itt különösen szuggesztív alakítást nyújtó Ricardo Darín által lesz egyénivé: csavaros történetének szellemi vonzerejét felhasználva egy cseppet sem vonzó figurával kényszeríti a nézőt azonosulásra. Ha az Aurából is készül remake – a Kilenc királynő amerikai változatában, a Rossz pénzben a kedves mackó John C. Reilly alakította Darín szerepét –, ez a fogás különösen szembeötlő lesz majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8554