KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai

Greff András

 

Nagy időket él mostanában az amerikai dokumentumfilm, útját rangos díjak és esetenkénti kasszarobbantás kíséri, néhány díszes egészestés példány még a magyar moziforgalmazásig is elverekszi magát. Ugyan a mifelénk látható művekről nem nagyon mondható, hogy nagy örömök forrásai lettek volna: ostoba és manipulatív darabok voltak inkább, ha mérsékelten tán szórakoztatóak is, gondoljanak Michael Moore tavalyi kinyilatkoztatására 9/11-ügyben. Recenziónk tárgya ellenben egyáltalán nem méltatlan megpróbáltatás.

A murderball szakkifejezés a kerekesszékes rögbi leánykori neve: vad, nagy gyötréseknek tág teret adó labdás sportot képzeljenek el, amit székbe kényszerült férfiúk űznek. A dokumentumfilm középpontjában e sportág két jeles művelőjének személye áll: Mark Zupan az amerikai csapat vezércsatára, ezer a lelke, Joe Soares pedig nagy zsivány, régen a jenkik díjmágnese volt, ám darab ideje már a kanadai nemzeti válogatottat trenírozza, a régi harcostársai ellen is. Filmünk a svéd vébétől az athéni Paralimpiáig ível, s a két nehéz ember mellett rálátást enged a csapattársak mindennapi ténykedésére is. Ami úgyszintén a küzdelmekről szól.

Ha a választott tárgy figyelemre méltó, már csak a hozzá való viszonyuláson fordulhat a dolog, de a rendezők ezen a terepen is nyerik a csatát. Miről van szó? A természetes könnyedségről, meg az elszánt kikanyarodásról a nézőt és ábrázoltat egyaránt megalázó vaskos szentimentalizmus elől. Miközben ez az irály utat enged, ha kell, a szívszorításnak is csakúgy, mint a közelhúzódzkodásnak az intim részletekhez. Sebes, nagyon sebes tempóba strukturált anyagot látunk, s némi hiányérzetünk is ebből fakadhat, mert ez a lendület nem feltétlenül nyújt lehetőséget a mélységi terjeszkedésre. Mégis, mire Athénba érünk, láttunk egy eleven történetet test és szellem viszonyrendszeréről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8384