KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sok pénznél jobb a több

Harmat György

 

Amikor a film elején a főszereplő Sam-mel együtt egy túsz-szedéssel egybekötött bankrablás tanúi vagyunk, úgy sejtjük, véres, drámai krimit fogunk látni. Sam és barátja, Paul akciója azonban könnyed vígjátékként gyakrabban késztet szelíd mosolygásra vagy harsány nevetésre, mint körömrágós izgalomra. A két barát a hitelezők által kiürített lakásban telefon, villany – és munka nélkül találja magát. Semmijük nincs, csak adósságuk. Sok pénznél jobb a több? Semminél jobb a sok. Felkészülnek tehát a bankrablásra, játékfegyverekkel és sok-sok ügyetlenséggel.

Amikor a főcímlistán feltűnik Edouard Molinaro neve, biztosak lehetünk benne, hogy könnyen vagy kevésbé könnyen felejthető, de mindenképp jó mozi következik. Hiszen kellemes emlékeink vannak a rendező Mandarin című remek komédiájáról (amit a tévében láttunk Annie Girardot és Philippe Noiret főszereplésével) és az Őrült nők ketrece „furcsa pár”-jának mértéktartó ábrázolásáról. E mostani filmben is közös háztartásban él a két cimbora, de a nőcsábász Sam szexjeleneteivel Molinaro ezúttal siet bebizonyítani: „együttélésük” pusztán baráti és vagyoni (pontosabban: vagyontalansági) alapokon nyugszik.

Amikor a színészek nevét olvassuk a főcímen, nem tudjuk, mire számítsunk. Hamarosan kiderül: felnőtt a franciák kitűnő, új színész-nemzedéke. A kópé Sam alakítóját, Daniel Auteuilt az igen rossz Éretlenekben láttuk, charme-ja, színészi ereje ott nem érvényesülhetett igazán. A finoman szólva is elrajzolt arcú színésznő, Anémone tehetségére a Jobb ma egy nő, mint tegnap három című közepes filmben figyeltünk fel. A gátlásos, kopaszodó mackó, Paul megformálójával, Gérard Jugnot-val most találkozunk először.

Hatásos sztori, profi rendező, jó színészek: lecke arra, hogyan lehet egy egyre hihetetlenebb történetet hitelesen előadni. Hogyan kell mesébe átvezetni a szorongató problémákat anélkül, hogy a végére elfeledkeznénk róluk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6413