KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmfax

Csörögi István

 

Még el sem kezdődött a Kuvait felszabadításáért indított háború, az amerikai filmipar reklámgépezete máris könyörtelen leleményességgel megkezdte az „arab-téma” kiaknázását. Régebben készült akciófilmek is új piaci erőt merítenek az Irak elleni hadjáratból. A Peter Maris rendezte Hangfire című film nem arab helyszíneken játszódik, nincs is arab szereplője. A történet arról szól, hogy szökött fegyencek Amerikában túszul ejtenek egy kisvárost. A cselekmény egyik pontján elhangzik egy mondat: „Szaddam Huszein figyel!” Ez az egyetlen mondat elegendő volt, hogy az egyébként jelentéktelen tucatfilm az érdeklődés középpontjába kerüljön.

Charles Nizet Target USA című filmjében iraki terroristák szállnak meg egy amerikai kisvárost. A produkciót az esedékes Cannes-i Fesztiválon mutatják be.

Menahem Golan Desert Shield című kalandfilmje az Irán–Irak háború idején játszódik. A történet a Perzsa-öbölben szolgálatot teljesítő egyik haditengerészeti egységről szól, amely különleges feladatot kap: egy vegyifegyver raktárát kell megsemmisítenie Irak területén. A 21st Century jeles producere amint lehetett, igyekezett az aktuális politikai helyzethez igazítani a forgatókönyvet.

Roger Corman Shield of Honor című akciófilmjének forgatókönyvét is sebti-ben átszabták a forgatás előtt. Eredetileg az USA–Líbia konfliktust használta háttérnek, így nem volt nehéz átrajzolni az ellenséget.

A hollywoodi nagystúdióknak is jól jön az arab hírözön háttérreklámja: a Paramount a Flight of the Intruder-t próbálja ezzel elsózni, az MGM pedig a Not Without My Daughter című produkciójában végighúzódó „iráni motívum”-ot csillogtatja.

Corman annakidején meglovagolta a panamai botrányt (Full Fathon Five), a Berlini Fal lerombolását (The Day The Wall Came Down), Golan az Entebbe-esetet dolgozta fel (Operation Thunderbolt), a TWA géprablást (Delta Force) és a Vietnamban maradt amerikai hadifoglyok helyzetéről is készített egy akciódús darabot (Hanoi Hilton). Maris már két korábbi filmjében is foglalkozott a már évtizedek sorára visszanyúló amerikai-arab szembenállással (Ministry of Vengeance, Terror Squad).

Csak remélhetjük, hogy a Harmadik Világháború és a Nagy Bumm című produkciójuk még sokáig várat magára...

 

*

 

Gyors ütemben készül a polgárosodó Csehszlovákia első magánerőből forgatott játékfilmprodukciója, a Tankcsata. A forgatókönyv alapjául szolgáló regény Josef Skvorecky, „68-as” cseh író műve, cselekménye a sztálinista idők hadseregében játszódik. A szokásos összeg dupláját kitevő költségből (8 millió korona) még arra is futotta, hogy elegendő mennyiségű fegyvert kölcsönözzenek a hadseregtől, s filmes eszközöket béreljenek prágai állami stúdióktól. A Tankcsata rendezője a színészként már eddig is közismert Vit Olmer.

 

*

 

Első pillantásra jótékony akciónak tűnik a japán Nippon Film Development and Finance nevű társaság döntése, hogy 1991-ben tíz vezető európai filmművész produkciós költségének legalább 50%-át finanszírozza. Eszerint jórészt japán pénzből készül Zeffirelli, Fellini, Tornatore, és még néhány más rendező legújabb alkotása. Az 1989-ben alakult Nippon Film... mecénási tevékenységét azzal indokolja, hogy tagjai az erre fordított összeget leírhatják az adójukból. Ha viszont közelebbről megnézzük az akcióban részt vevő bankokat, kiderül, hogy néhányuk video-software ügyben érdekelt leányvállalatot tart fenn, s kapcsolatban van más, például hollywoodi filmes körökkel. Gyanítható tehát, hogy az egyre gyakoribb felvásárlások mellett ez is az európai filmpiac meghódításának egyik eszköze.

 

*

 

A TRI-STAR (a Sony által felvásárolt Columbia Pictures egyik leányvállalata) felbontotta Alan Parker szerződését, mely szerint ő filmesítette volna meg a Nyomorultak forgatókönyvét. A felmondás indoka az volt, hogy Parker a kikötések ellenére már két játékfilmet rendezett más stúdióknak (Lángoló Mississippi; Jöjj és lásd a paradicsomot, míg a Nyomorultak előkészületeihez hozzá sem kezdett. A TRI-STAR most más rendezőt keres a könyvhöz...

 

*

 

Egy londoni bíróság felmentette Bernardo Bertoluccit a plágium vádja alól. A hongkongi székhelyű Waco Productions Ltd. képviselői szerint az általuk mutatott forgatókönyvből merített ötletet a neves olasz rendező új filmjének témájához. A bíróság nem talált bizonyítékot arra, hogy Bertoluccit a Hongkongban látott könyv ihlette volna Buddha életének megfilmesítésére.

 

*

 

Oliver Stone (A szakasz rendezője) a Doors-film után a Kennedy-gyilkosság-ról készült forgatni, amikor váratlan nehézségbe ütközött: a HBO stúdió ugyanevvel foglalkozik. Egyszerre két film ugyanarról a témáról nem élhet meg a piacon, most tehát ádáz csata dúl, hogy kié az elsőbbség...

 

*

 

Tony Scott (a Hunger és a Top Gun rendezője) 3 évre leszerződött a Carolco-hoz, mely jelenleg az egyik legnagyobb független hollywoodi filmgyártó vállalat. (A céget a magyar származású Andrew Vajna alapította Mario Kassarral közösen, de 1989 decemberében Vajna „kiszállt” a Carolcóból.)

Roman Polanski színészként áll a kamerák elé az orosz–amerikai koprodukcióban készülő Ikonokban. Partnere a „kis Vera”, azaz a Playboy első orosz cover girlje, Natalja Nyegoda.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/04 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4102