KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az esküdt

Tamás Amaryllis

A különös hangulatú „bioszobrokat” készítő, fiát egyedül nevelő Annie Laird – szabad akaratából – esküdt lesz egy minden hájjal megkent, ördögien agyafúrt maffiózó perében. Naivan úgy gondolja, hogy egyik legbecsesebb állampolgári joga, hogy véleményét (az esküdtszék tagjaként) szabadon kinyilváníthatja. A modern demokráciák alkotmányos gyakorlatának alapjogait azonban ismeri a gengszterfőnök is. Erre alapozza sátáni tervét, és egy bérgyilkost (Alec Baldwin) azzal bíz meg, válassza ki az esküdtek közül azt a személyt, akiről úgy véli, képes lesz számára kedvező irányba befolyásolni a per kimenetelét. A választás a mintapolgár Annie Lairdre esik (Demi Moore). A nő eleinte nem sejti, miféle kockázatos kalandba sodorja magát és környezetét. A bérgyilkos maga a megtestesült „gondolatrendőrség” – egyszemélyes Orwell-látomás. Kezdetben kifinomult pszichológiai módszerekkel dolgozik, egyre erőszakosabb „érvelése” nyomán azonban hősnőnk fokozatosan rádöbben kiszolgáltatottságára, és szakít a „demokratikus jogállamisággal” kapcsolatos gyermekded elképzeléseivel. Csapdára csapda, erőszakra erőszak a válasz. A sérelem – amely úgyszólván törvényszerűen éri politikai infantilizmusáért cserébe – önbíráskodásra kényszeríti, fia életének védelmében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=271