KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A betolakodó

Varró Attila

 

Philip K. Dick, az amerikai sci-fi szerzők második generációjának egyik vezéralakja 1953-ban pályájának kezdetén áll, alig egy esztendeje mondta fel lemezbolti állását az irodalmi karrier kedvéért: ebben az évben fog hozzá első kiadott regényéhez (Solar Lottery), A betolakodó című pár oldalas novelláját pedig júniusban publikálja az Astounding Science Fiction magazin (magyarul a Gyilkos idők című antológiában olvasható). A Salemi boszorkányok és a Támadók a Marsról évében járunk: a rövidke történet hőse elismert fegyvermérnökből egyik pillanatról a másikra közveszélyes pária lesz, miután azzal vádolják meg, hogy a földönkívüli támadók beszivárgó robotszabotőre, aki csupán bitorolja emberi modellje testét és emlékeit. Vérbeli Dick-darab, a paranoid kényszerképzetei ellen különféle kábítószerekkel védekező író kedvenc motívumai sorra fénylenek fel benne: diktatórikus államhatalom és démoni idegenek, beszivárgás és konspiráció, álmodó androidok és emlékmások.

Míg Dick már a hatvanas évek derekán megkapta az őt megillető irodalmi elismerést (többek közt egy Hugo-díjat a The Man from the High Castle című disztópiájáért), művei filmkarrierjét már nem élhette meg: a Szárnyas fejvadász bemutatója idején halt meg 54 évesen, meggyötörten és félőrülten. A későbbi kínálatot tekintve talán jobb is így: az Emlékmás és az Elhagyott bolygó elkeserítően egydimenziós adaptációi után idén A betolakodóval folytatódott életműve öncélú és ostoba álomgyári kisajátítása. Gary Felder hűen követi a Verhoeven által kitaposott ösvényt: költségkímélt sci-fi thrillere primitív akciójelenetekkel és nemeslelkű földalatti ellenállókról szóló mellékszállal másfél órásra dúsított Emlékmás-replikáns, a Csillagközi invázió jelmezeivel a Robotzsaru díszletelemei között. A megcsavart végkifejlet mindenestre megidézi néhány torokszorító pillanatra Dick mizantróp szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2494