KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Yao utazása

Baski Sándor

Yao – francia-szenegáli, 2018. Rendezte: Philippe Godeau. Írta: Philippe Godeau és Agnés de Sacy. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: Matthieu Chedid. Szereplők: Omar Sy (Seydou), Lionel Louis Basse (Yao), Fatoumata Diawara (Gloria), Gwendolyn Gourvenec (Laurence). Gyártó: Pan Européenne / Korokoro. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 103 perc.

 

A kortárs francia mozi egyik legnagyobb csillaga, Omar Sy önálló, a nemzetközi (film)piacon is jól értékesíthető branddé nőtte ki magát. A komikusként induló színész az Életrevalók ikonikus szerepe óta a romantikus melodrámák és a keserédes dramedyk specialistájává vált. Sikerült elérnie, hogy már nem kisebbségi hátterű, hanem szimplán „csak” francia színészként jegyzik – jól illusztrálja mindezt, hogy amikor egy-egy remake-ben (Derült égből apu; Doktor Knock) eljátssza az eredetileg fehér bőrű karaktert, a történet utalást sem tesz a származására. Ennek ellenére Sy nem utasítja el azokat a szerepeket sem, amelyekkel Franciaország gyarmati örökségére (Csokoládé) vagy saját családi hátterére reflektálhat. Míg a Sambában még egy átlagos szenegáli bevándorlót alakított, addig a Yao utazásának sztárszínésze immár nyilvánvaló alteregó. Noha íróként nincs a stáblistán feltüntetve, meglehetősen valószínű, hogy a Szenegálban a családja múltja után kutató, de már Franciaországban született férfi megformálásához saját élményeit is felhasználta.

A második generációs bevándorlók identitáskeresése izgalmas és aktuális téma, de Philippe Godeau író-rendezőnek (A javulás útján, 11.6) többnyire álkérdések jutnak róla eszébe. A Yao utazása olyan tanmese, amelyben épp csak, hogy nem mondják bele a tanulságot a kamerába. Attól kezdve, hogy a 13 éves, óriási szegénységben élő Yao elszökik a fővárosba, hogy idoljával, a Sy által alakított sztárszínésszel találkozhasson, nyílegyenes út vezet a lélekemelőnek szánt fináléig, amikorra is hősünk ráébred, hogy túlságosan elszakadt a gyökereitől. Az eredeti helyszíneken forgatott film esztétikusan fényképezett road movie-ként szépen megállja a helyét, Sy is karizmatikus, mint mindig, de a szituációk, a dialógok és maga a nagy utazás annyira kimódolt, hogy arra még az előbb-utóbb nyilvánvalóan elkészülő hollywoodi feldolgozás sem lesz képes rálicitálni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14169