KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Erdei boszorkány: Tűzpróba

Kovács Kata

Vildheks – dán-magyar, 2018. Rendezte: Kaspar Munk. Írta: Lene Kaaberbøl regényéből Poul Berg és Kaspar Munk. Kép: Adam Wallensten. Zene: Flemming Nordkrog. Szereplők: Gerda Lie Kaas (Clara), Sonja Richter (Isa), Signe Egholm Olsen (Mille), May Simon Lifschitz (Chimera), Albert Werner Ronhard (Oskar). Gyártó: Good Company Films / Yellow Bird. Forgalmazó: Cirko Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

A Proton Cinema (Gyárfás Eszter és Petrányi Viktória producerek) révén részben magyar gyártású Erdei boszorkány – Tűzpróba a dán J.K. Rowlingként számon tartott Lene Kaaberbøl sikerregényei nyomán készült. A 2010-2014 között született könyvek elsősorban Németországban, Dániában és Angliában váltak népszerűvé a kamasz közönség körében, hősnőjük a 12 éves Clara, akit egy napon megkarmol egy fekete macska. A baleset után beteg lesz, lázát nem viszi le gyógyszer, és korábban sosem látott nagynénje, a vidéken élő Isa jön meggyógyítani, az ő segítségével, vidéki házában vendégeskedve pedig lassan ráébred, hogy a vadboszorkányok nemzetségének tagja, és fontos küldetése van az ördögi banyák ellen vívott harcban. Clara öntudatra ébredésének helyszíne Isa gyönyörű állatokkal benépesített, varázslatos boszorkánytanyája, de különleges képességei révén már a városban útjába kerülő kis jószágokkal is képes kommunikálni.

A családi mozinak szánt fantasy nem könnyű műfaj, ám a gyermeki látószöget és a természetfelettivel barátkozó kiskamaszok problémáit elsősorban sorozatai (Limbo, Szívtelen) révén jól ismerő Kaspar Munk érzékenyen és a titokzatos elemeket előtérbe helyezve viszi a gyöngyvászonra a kislány kalandjait, így a film a szuggesztív, erős női karaktereknek – Isa szerepében Sonja Richterrel (Hogy szeretsz?) – és az erdei jelenetek különös atmoszférájának köszönhetően az eredeti regényfolyamhoz hasonlóan maga is kissé addiktív. Ez azonban nem tudja teljesen feledtetni, hogy mind a történet ívét, mind a film költségvetését és látványvilágát, technikai megoldásait tekintve az Erdei boszorkány alapvetően a műfaj másodvonalához tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14138