KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A csempész

Benke Attila

The Mule – amerikai, 2018. Rendező: Clint Eastwood. Forgatókönyv: Nick Schenk. Operatőr: Yves Bélanger. Szereplők: Clint Eastwood (Earl Stone), Bradley Cooper (Colin Bates), Michael Pena (végrehajtó), Laurence Fishbourne (DEA ügynök), Alison Eastwood (Iris), Taissa Farmiga (Ginny). Gyártó: The Malpaso Company, Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos.116 perc.

 

Clint Eastwood látszólag megszegve a tíz évvel ezelőtt bemutatott Gran Torinóval tett fogadalmát ismét színész-rendezőként jegyez egy hasonló hangvételű elégikus bűnügyi drámát. Ám A csempész sajnos nem ér fel a nagy elődhöz. Eastwood Gran Torino utáni korszakában jellemzően igaz történeteket dramatizált (Amerikai mesterlövész, Sully, A párizsi vonat). Nincs ez másképp A csempész esetében sem, mely egy Leo Sharp (a filmben Earl Stone) nevű háborús veterán esetét dolgozza fel. A civilben kertészkedő Sharp azért működhetett drogfutárként, mert idős kora miatt a környezete nem gyanakodott rá. A kilencvenhez közeli férfit 2011-ben letartóztatták, a bíróság előtt megbánta tettét, így ideális karakter egy mélabús bűndrámához. A csempész párhuzamosan mutatja be a családjától elidegenedő, a hatóságok és a drogkartell között vergődő Earl ténykedését és a kábítószerellenes DEA nyomozását egészen az elkerülhetetlen konfrontációig.

Clint Eastwood csupán látszólag szegte meg a Gran Torinó kapcsán tett fogadalmát, mivel annak hőse, Walt még tipikus Eastwood-hős, A csempész Earlje azonban már távolról sem az. Bár ő is cinikusan viszonyul a fiatal generációhoz, ám a rendező és Nick Schenk író nem áltatják a nézőt azzal, hogy a korához képest keménykötésű antihős még egy utolsó utáni hőstettet fog véghez vinni. Akár az Amerikai mesterlövészben vagy a Sullyban, Eastwood tisztességes újságíró módjára tudósít Leo Sharp hihetetlen történetéről. Bár az alkotók behozzák a túl hosszan felvezetett drogfutár szál mellé a családi elidegenedés és az elmúlás egyébként felületesen ábrázolt témáit, A csempész csupán takaréklángon pislákol, és hiányzik belőle a Gran Torino katarzisa. Eastwood bűndrámája ugyanolyan papírízű filmriport marad, mint a rendező utóbbi években készült művei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13993