KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film

Varga Zoltán

Captain Underpants: The First Epic Movie – amerikai–kanadai–francia–brit–indiai, 2017. Rendezte: David Soren. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: GHE. 89 perc.

 

Huszonhárom éve a tengerentúli rajzfilmsorozatok emlékezetes pillanata volt, amikor az egész kertváros annak szenzációjától visszhangzott, hogy Dexter – a szülői ház alatt titokban gigantikus laboratóriumot működtető minizseni – alsógatyában rohangál az udvaron, miután agya a túlterheltség miatt átmenetileg fölmondta a szolgálatot. Röviddel ezután, 1997-ben jelent meg Dav Pilkey azóta tucatnyi kötetet számláló gyerekkönyv-sorozatának első darabja, a magyarul is olvasható Alsógatyás kapitány kalandjai, amely – a friss animációs adaptáció alapján kétségkívül – fölfogható a Dexter laboratóriuma dévajságának és a szuperhősöket parodizáló ötleteinek egyenes ági leszármazottjaként. Az általános iskola alsó tagozatosait célzó könyvszéria ugyan vitákat is kiváltott nem éppen kifinomult humora okán, továbbá mert egyes olvasatok szerint arra bátorítja a csintalanabb csemetéket, hogy szembeszegüljenek a felnőttekkel – ez azonban nem vette elejét annak, hogy az infantilis regressziót megtestesítő címszereplőt mozgóképen is viszontláthassuk. Alsógatya kapitányt a DreamWorks Animation vette gondozásba: a hipnózis hatására magát szuperhősnek képzelő iskolaigazgató története a stúdió olyan korábbi alkotásaihoz kapcsolódik, mint az ugyancsak gyerekkönyvből készült Bébi úr vagy a szintén a szuperhős-mítoszt karikírozó Megaagy. Ám a nyilvánvaló előzmények ellenére az Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film, a stúdió eddigi legkisebb költségvetéssel készült animációja, valamennyi DreamWorks-produkciótól eloldódik, s ez részben az eredeti könyv illusztrációit és a televíziós animációt idéző figurastilizációnak tulajdonítható: hollywoodi CGI-animációban aligha láthattunk még ennyire rajzfilmszerű, tojásfejű és gombszemű karaktereket rohangálni és ugrabugrálni. Az Alsógatyás kapitány másik különlegessége, hogy a stúdió animációitól előzőleg sem idegen önreflexivitást a végletekig fokozza, s ennek jegyében hol az animációs formák váltakoznak (hagyományos rajzanimációt és papírkivágásos képsorokat éppúgy láthatunk, mint zoknibábokkal eljátszott jelenetet), hol gyerekfirkákból álló képregényes látványalkotásra redukálódik a vizuális világ. Ezek a sziporkák ellensúlyozzák – nem is sikertelenül – a kötődést a „toaletthumor” kétes értékű eszközeihez.

Extrák: Animált képregény, kisfilmek a főbb karakterekkel, kimaradt jelenetek, galéria, mozielőzetes, kisfilm a DreamWorks animációiról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13986