KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bohém rapszódia

Lichter Péter

Bohemian Rhapsody – brit-amerikai, 2018. Rendező: Bryan Singer és Dexter Fletcher. Írta: Peter Morgan és Anthony McCarten. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Szereplők: Rami Malek (Freddie), Joseph Mazzello (John), Lucy Boynton (Mary), Mike Myers (Foster), Gwilym Lee (Brian). Gyártó: GK Films / New Regency Pictures / Tribeca Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 134 perc.

 

A zenészekről (vagy más művészekről) forgatott életrajzi filmek legkomolyabb kihívása, hogy túl tudnak-e lépni a tankönyvízű leckefelmondáson. Elvégre piaci szempontból maguk a zenészek rajongótáborai adhatják egy ilyen biopic közönségének tetemes részét: ezért is lehet nagy a kísértés, hogy a komolyabb pszichológiai mélyfúrás (és eredeti megközelítés) helyett inkább a biztonsági játékot válasszák. Az új Freddie Mercury-film esetében legalábbis ez a helyzet.

Az utóbbi időben felerősödő „nyolcvanas évek”-nosztalgiát érzékenyen meglovagló Bohém rapszódia leginkább egy korhatár-kompatibilis, jól fésült családi mozira emlékeztet. Akinek akár csak felületes képe van a legendás Queen frontemberének finoman szólva is viharos életéről (gyors siker, botrányok sorozata, AIDS) annak ez a feldolgozás egy túlcukrozott matiné előadásnak tűnhet. A cselekmény meglehetősen kiszámíthatóan lépdel egyik fontos fordulattól a másikig: az áramvonalas karrierfilmek kötelező dramaturgiai állomásai (ismeretlenség, első siker, kudarc, majd még nagyobb siker) követik egymást, a fináléra pedig a hős démonaival is megküzd – azaz egy Disney-katarzisra emlékeztető jelenetben sikerül az elidegenedett apa csodálatát is elnyernie végre. Ráadásul a film érezhetően magán viseli a kényszerű rendezőváltás traumáját is: a forgatás egyharmadánál kirúgott Brian Singert a nem túl tapasztalt Dexter Fletcher váltotta. A Bohém rapszódia minden ötletet és invenciót nélkülöz, de egy jó akusztikájú moziban a látványosabb koncertjelenetek azért hatásosak lehetnek. A főszereplő Rami Malek pedig összességében remekül megoldja a nem kimondottan könnyű színészfeladványt: sikerül Freddie Mercury karizmatikus fellépését megidéznie.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13859