KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bőrpofa

Kovács Marcell

Leatherface – amerikai, 2017. Rendezte: Alexandre Bustillo és Julien Maury. Írta: Tobe Hooper és Kim Henkel karakterei alapján Seth M. Sherwood. Kép: Antoine Sanier. Zene: John Frizzell. Szereplők: Stephen Dorff (Hal), Lili Taylor (Verna), Sam Strike (Jackson), Vanessa Grasse (Lizzy), Finn Jones (Sorrel). Gyártó: Campbell Grobman Films / Mainline Pictures / Millenium /Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Láncfűrésszel kaszabolja le védtelen áldozatait és a lenyúzott arcbőrükből szabott förtelmes maszkban parádézik – mi mégis kedveljük őt. Több ez a szörnyek iránt érzett perverz vonzódásnál, Bőrpofával együtt érzünk. Látjuk benne a szellemi sérült, beszédfogyatékos óriáscsecsemőt, aki a világ rémségei elől a családja körében keres oltalmat, hogy feltétel nélküli ragaszkodását kihasználva épp szerettei tegyék brutális gyilkológéppé. A Texasi láncfűrészes mészárlás és a sikere nyomán készült folytatások nem magyarázták túl a karaktert, de a közönség kedvenceként Bőrpofa nem kerülhette el, hogy egy kifejezetten róla szóló film részletesen elmesélje az élettörténetét. Nem is ez az első alkalom, a jó tíz éve Michael Bay produceri felügyeletével készült A kezdet is erről szólt. A mostani változat felülírja az ott megismert sztorit, de abban mindkettő egyezik, hogy a kegyetlen mészárossá lett Bőrpofa a körülmények áldozata.

Az új film Bustillo és Maury, A betolakodóval elhíresült francia rendezőpáros munkája. Mellette szól, hogy igyekszik szakítani az immár nyolc filmet számláló széria unalmas kellékeivel, és az őrült szerelmesek ámokfutása típusú filmek road movie-s cselekményét ötvözi a tanyasi kannibál hagyománnyal. Egy ilyen vállalkozás sikere a régi és az új kényes egyensúlyán múlik. Az alkotókat most érezhetően jobban érdekelte az újítás igénye, mint a nemes Tobe Hooper-i tradíció, az elmegyógyintézetből megszökött fiatalok közül a szerelmes pár játssza náluk a főszerepet, Bőrpofa és a Sawyer-família sztorija inkább csak háttérként szolgál. Bustillo és Maury a sokkoló erőszak mesterei, akik a hangsúlyokat a kiontott vér mennyiségével mérik. A szerelmesek X-kategóriás korhatár-besorolást kiérdemlő, nekrofíliával kacérkodó ágyjelenetet kapnak tőlük, Bőrpofa viszont csak a szokásos fűrészelést. Annyi baj legyen, a közönség elesettekért dobogó szíve továbbra is az övé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13523