KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A mélység kalandora

Kovács Kata

L’odyssée – francia, 2016. Rendezte: Jerome Salle. Írta: Laurent Turner. Kép: Matias Boucard. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Lambert Wilson (Cousteau), Audrey Tautou (Simone), Pierre Niney (Philippe), Chloe Hirschman (Jan). Gyártó: Wild Bunch / Moana Films / Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 122 perc.

 

A legendás tengerkutató és felfedező Jacques-Yves Cousteau nem pusztán víz alatti kalandjainak, de ezeket megörökítő filmművészeti tevékenységének is köszönheti hírnevét; Louis Malle-al közösen készített, 1956-os dokumentumfilmjét, A csend világát Oscar díjjal és cannes-i Arany Pálmával tüntették ki. Cousteau számos könyv és film szerzője, az egyik első természettudós-híresség, aki, hogy nagyszabású vállalkozásai költségeit fedezni tudja, több amerikai televíziós társaságnak is készített filmeket, gyakran engedve a kommercializálódás és a mainstream csáberejének. A róla szóló biopic elsősorban ezt a dilemmát, valamint második fiával, a szintén felfedező-filmes Philippe-el való kapcsolatát helyezi a cselekmény középpontjába.

A mélység kalandora szellemiségében nem, történeti hűségben azonban mindenképpen vállalkozik alanyának pontos megörökítésére: míg a forgatókönyv alapos kutatómunka eredménye, maga a film formanyelvileg semmilyen kísérletező kedvről nem árulkodik. Ugyan csupán 30 évet ölel fel a kapitány életének 87 esztendejéből, a klasszikus életrajzi filmes eszköztárat alkalmazva itt-ott teljesen banális montázsokba sűrít hosszú éveket, máskor tökéletesen lényegtelen történetszálaknak szentel figyelmet. Ugyanakkor az idős Cousteau vívódása az amerikai tőke és a megszállott felfedezőmunka között megkapóan önreflektív téma, a főhős jellemfejlődése, melynek során először elszánt természettudóssá, majd öntelt pojácává, végül megtört és újra elhivatott természetimádóvá válik, nagyon is komplex és hiteles. E nélkül a film csupán egy gyönyörű víz alatti felvételekkel (és egy izgalmas cápás jelenettel) tarkított, hatásvadász életrajzi film lenne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13002