KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szexkemping

Baski Sándor

Renesse – holland, 2016. Rendezte és írta: Willem Gerritsen. Kép: Marc Van Acker. Szereplők: Niek Roozen (Bas), Martijn van Eijzeren (Luca), Simon Kindermans (Daniel), Sam Doeats (Thijs), Yasmin Karssing (Rosalie). Gyártó: Marmalade Films / TDMP / Lion Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 90 perc.

 

Nem csak az újszülöttnek, a kamasznak is minden vicc új, pláne ha olyan történelem előtti filmben hangzik el, mint a 18 éve bemutatott Amerikai pite. A hormonok által sújtott fiatalok szexuális ébredezéseit a fősodorbeli tinivígjátékokban megszokottnál nyíltabban és infantilisabban bemutató komédia persze ma is megtalálná a célközönségét, de a formulát érdemes – elsősorban anyagi megfontolásokból – időről időre az új generáció igényeihez hangolni.

A poszt Pite-időszak első nemzeti mutációi, mint a német Hangyák a gatyában (2000), Csajok a csúcson (2001) vagy a magyar Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006), még nem léptek fel ilyen igénnyel, de talán meglepőbb, hogy a holland Szexkempingben sincs semmi olyan, amit ne láthattunk volna már korábban – a legkevésbé sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a forgatókönyv nem mostanában, hanem még a műfaj nagy reneszánszakor, az ezredforduló idején készült. A négy főszereplő négy típuskarakter (a jólelkű, de félénk szerelmes, a nagydumás lúzer, illetve a különc geek egy magának való és egy extrovertált verzióban), a helyszínválasztás esetleges (diákszállótól kollégiumon át zenei fesztiválig bárhol játszódhatna a történet), az alapkonfliktus (a szüzesség nyári szünetre ütemezett elvesztése) pedig szavatolja az epizodikus felépítést, a kínos szituációkat, a Móricka-viccekbe illő poénokat és a happy endet.

A film létezésének egyetlen mentsége az lehetne, ha hűen a magyar címéhez, a megszokottnál merészebben nyúlna a témájához, reflektálva akár arra is, hogy miként változik a kamaszok viszonya a szexhez az okoseszközök korában. A Szexkemping ehhez képest, a vége főcím utáni képsorokat leszámítva, olyan szemérmes, mintha nem is Hollandiában, hanem az NDK-ban készült volna a 80-as években.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12888