KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A 657-es járat

Pápai Zsolt

Bus 657 (aka Heist) – amerikai, 2015. Rendezte: Scott Mann. Szereplők: Jeffrey Dean Morgan, Morris Chestnut, Gina Carano. Forgalmazó: ADS Service. 93 perc.

 

A pályája elején álló brit direktor, az eddig csak két nagyjátékfilmet rendezett Scott Mann izgalmas B-mozija egy alkalmi geng által elkövetett rablásról mesél, okosan konvertálva a kilencvenes évek sláger akcióthrillere, a Féktelenül leleményeit. A 657-es járat nem értéktelen vacak, számos szimpatikus eleme van, mint például a különböző szálakat ügyesen összesodró, flashbackekből és flashforwardokból álló időfelbontásos elbeszélés az első harmadában; az egyszerűségükkel is hatásos, néhol aforizmaszerűen tömör dialógusok; a színes karakterek, akiknek a cselekedeteit markáns háttértörténetükkel is igyekeznek dramaturgiailag aládúcolni a forgatókönyv írói. Kivált izgalmas, ahogy Jeffrey Dean Morgan „jó-rosszembere” megidézi az überklasszikus Magas Sierra Roy Earle-jét, minden idők legfinomabb lelkű bűnözőjét, de nem csak Morgan alakítása erős, hanem a többi gengsztert játszó Morris Chestnuté vagy Dave Bautistáé is, valamint természetesen a szuperfőnököt adó De Niróé, akit ugyan sokan kritizálnak, hogy lelke – jobbik – felét eladta a B-filmnek, de inkább csináljon ilyeneket, mint hogy odasimuljon a trendekhez, és, mondjuk, szuperhősös marhaságokban szerepeljen. De Niro, mint mindig, most is végig jó, a jelenet, amelyben a – filmbeli – lányával látható, pedig egyenesen briliáns.

Sajnos a forgatókönyv írói hiába dolgozták ki aprólékosan a figurákat, ha hibákat követtek el a szerkezetépítésben. Egyes konfliktusok kiagyaltnak, mások elkentnek tűnnek: a rákbeteg kislányt orvosai ki akarják dobni a klinikáról, ha záros határidőn belül nem érkezik meg a gondozásához szükséges pénz; a kegyetlen véglények által őrzött kaszinó-pénzmosoda széfjéhez bárki lezserül odasétálhat, stb. Ha ezeknek a papírízű konfliktusokat sikerült volna hihetőbbé tenni, lényegesen jobb végeredmény születik.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12692