KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vivian Maier nyomában

Pichler Gréta

Finding Vivian Maier – amerikai, 2013. Rendezte és írta: Charlie Siskel és John Maloof. Kép: John Maloof. Zene: John Ralph. Szereplők: Vivian Maier, John Maloof, Mary Ellen Mark. Gyártó: Ravine Pictures. Forgalmazó: CinefilCo Kft. Feliratos. 83 perc.

 

Kicsoda Vivian Maier? Neurotikus chicagói dada? Emancipált művész? Francia kém? John Maloof életrajzi dokumentumfilmje a huszadik század egyik legnagyobb utcai fotósának nyomába ered, aki egész életét végigfényképezte, ám soha senkinek nem mutatta meg egyetlen képét sem. Véletlenül megtalált hagyatékából azonban fény derült szenzációs tehetségére: poszthumusz kiállításaira kilométeres sorokban állnak az érdeklődők, és Cartier-Bresson, Kertész, Brassai nevével emlegetik együtt. Érzékeny képei groteszk utcai jeleneteket jelenítenek meg, fény-árnyék játékot, geometrikus kompozíciókat, de legfőképpen portrékat, köztük számos önarcképet. Az ötvenes-hatvanas években ellőtt százezernyi negatív nagy része gyereksétáltatás közben készült a nyakában lógó Rolleiflex kamerával.

A film másfelől a nyomozás krimi izgalmával vetekedő története, és a sikeré. Egy 29 éves fiatalember kutatni kezd néhány fotó láttán a kamerás Mary Poppins után. Egy Flickr-oldalra feltöltött néhány kép elképesztő népszerűsége nyomán dönt úgy, hogy komolyan veszi a 360 dollárért vett doboznyi negatívot és az alkotót is. Elutazik Maier életének számos helyszínére és kamera elé citál mindenkit, aki csak ismerte. A beszélő fejes képsorokat fotómontázsok és a Maier által készített szupernyolcas filmtekercsek váltják. Maloof állhatatossága meghozta a gyümölcsét: ma már milliomos. A film magával ragadó, kellően komplex, és még azt a kérdést is felveti: kinek a joga meghatározni, mi a művészet?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11893