KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Én, Frankenstein

Sepsi László

I, Frankenstein – amerikai, 2014. Rendezte: Stuart Beattie. Írta: Kevin Grevioux. Kép: Ross Emery. Zene: Reinhold Heil és Johnny Klimek. Szereplők: Aaron Eckhart (Adam), Yvonne Strahovski (Terra), Bill Nighy (Naberius), Miranda Otto (Leonore). Gyártó: Lakeshore Entertainment / Sidney Kimmel Entertainment. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 92 perc.

 

A gyakran másodlagos frissességű alapanyagokból dolgozó alsó-hollywoodi alkotók előszeretettel nyúlnak a feltámasztás hálás témájához, Ed Woodtól Stuart Gordonig újra és újra felmondva a kudarcra ítélt teremtés torokszorító tanmeséjét. A költségvetési okok miatt eleve trükkös újrahasznosítási metódusokra (egy félholt színész innen, némi stock footage onnan) kényszerült low-budget filmgyártókhoz képest a hatvanötmillió dolláros költségvetéssel és néhány középkategóriás névvel (Eckhart, Nighy) megtámogatott Én, Frankenstein komoly lépéselőnnyel indult ugyan, de végül csupán az akciójelenetek magas számával tud ráígérni szegénysori társaira.

Az eddig főképp forgatókönyvíróként ténykedő Stuart Beattie a Van Helsing és az Underworld-széria üledékeiből tákolt össze egy főképp az urbán gótika vizuális közhelyeire (nyirkos macskakövek, toronyórák és vízköpők) épülő, eredetileg képregénynek szánt nagyvárosi fantasyt, amelyben Frankenstein esztétikusan sebhelyes teremtménye belecsöppen a Menny és a Pokol évszázados gerillaharcába. A legjobb Ed Wood-opuszokhoz hasonlóan az Én, Frankenstein világát is a teremtéskényszer fogja egybe (egy felettébb gazdag démon ismételné meg nagy tételben Frankenstein istenkísértését), de az összehordott darabkákat még Beattie a korábbi rendezésében már megvillantott (Tomorrow, When the War Began) vizuális érzéke sem képes életre kelteni. A képregény-paneleket imitáló beállítások és a verekedések közt a nézőre zúdított verbális információk a játékidő végére sem teremtik meg egy autentikus fantasy-univerzum illúzióját, ehelyett mintha egy tucatszéria duplaepizódja peregne a vásznon, amiben minden karakter és konfliktus kínosan ismerős. Az összefércelt filmtest a belépumpált milliók ellenére is csak egy kupac végtag marad a műtőasztalon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11856