KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Szabó Noémi

Hope Springs – amerikai, 2012. Rendezte: David Frankel. Írta: Vanessa Taylor. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Maryl Streep (Kay), Tommy Lee Jones (Arnold), Steve Carrell (Dr. Feld). Gyártó: Escape Artists / Management 360 / Mandate Pictures. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 100 perc.

Kay és Arnold kapcsolata igencsak megkopott 31 év házasélet után. Ezt felismerve Kay kutatni kezdi a boldog házasság titkait, így bukkan rá egy ismert pszichológus intenzív párterápiájára. A terápia segít hőseinknek közelebb kerülni egymáshoz, de egyben régi sebeiket is felszakítja, így kétségessé válik, hogy sikerül-e újra egymásra találniuk.

Meryl Streep és Tommy Lee Jones láthatóan keményen küzdöttek, hogy lapos karaktereiket megtöltsék némi élettel, a magyar bemutató viszont már a keresztségben elbukni látszik. Az eredeti cím fordítása – Amit még mindig tudni akarsz a szexről rájátszik Woody Allen 1972-es komédiája címére, pedig David Frankel dramedy-je mindenképp alulmarad a kierőszakolt összehasonlítás során. Hiába próbálja ugyanis szeretetteljes humorral tálalni középkorú figurái szexuális esetlenségét, a vontatott tempó, és a magyar szinkron még a jobban megírt poénokat is megöli (ráadásul az összes vicc benne van a trailerben). Mindeközben pedig hiába próbálja hitelesen feltárni a hosszú házasélet mélypontjait, mert szinte sértően bagatellizálja a tárgyalt problémakört, így aki látott már rossz házasságot, azt jogosan dühíti a felületes tanulság.

A film marketingstratégiája bátor és szókimondó vígjátékot ígér, ám a rendező korábbi munkái közül ez az opusz nem Az ördög Pradát visel mérsékelten őszinte hangvételét idézi, inkább a szirupos Marley és én párja: az „igényes vígjátékok” népes családjába tartozik. Az ízlés nevében mindkét mű jó néhány évtizeddel lemaradt mind az aktuális társadalmi problémákat illetően, mind a filmes kifejezésmód tekintetében; az Amit még mindig tudni akarsz a szexről tartalmilag és formanyelvileg az idei év egyik legkonzervatívabb terméke, még akkor is, ha Meryl Streep először fogazott benne a gyöngyvásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11231