KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

KÉPREGÉNY

Tizedik kötetéhez ért Stan Sakai szamuráj-nyula, és immár a hazai képregénykiadás egyik legbiztosabb pontjának tekinthető. Mi több, képes arra a bravúrra, hogy évek óta mesél nagyon hasonló történeteket, de mindegyik kötet tartalmaz annyi fordulatot, hogy ez szinte fel se tűnik.

Sakai legnagyobb titka abban a magától értetődő egyszerűségben rejlik, amellyel elhiteti velünk, hogy történetei gyerekeknek szólnak. Aztán meg előáll olyan drámai jelenetekkel, hogy már-már kikapnánk a csemete kezéből – de végül mégsem tesszük, mert belátjuk, mi sem természetesebb, hogy olvasson életről-halálról, akár szörnyű tragédiákról is, és ehhez kevés bölcsebb tanítómestert találhatunk Sakainál. No és az idősebbeket sem árt emlékeztetni bizonyos értékekre, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. És hozzájuk is megtalálja a hangot.

Usagi Yojimbo 10: Élet és halál között. Fekete-fehér, puhafedeles, 224 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

HATÁRESET

A hagyomány azt követeli, hogy gyerekeknek szóló könyvekben aranyos rajzok legyenek, gömbölyded és mosolygós figurákkal. Nett legyen minden, és főleg semmi ijesztő. De Dave McKeannek nem szokása aranyosakat rajzolni, amint ezt mi is megtudtuk róla Batman: Arkham Elmegyógyintézetnek és a Sandman-kötetek címlapjainak köszönhetően. Igaz, Neil Gaiman története nem is ilyesmit kívánna, elvégre négyéves kislányának egy rémálma ihlette. Aztán Amerikában mégis megválasztották 2003 legjobb gyerekkönyvének – ki érti ezt?

A Farkasok a falban az illusztrált történet és a képregény határán egyensúlyoz, talán egy kicsit utóbbi felé billen inkább. McKean fotómontázsokat, számítógépes hatásokat és kézi rajzot is kombinálva ér el teljesen egyedi stílust, különböző technikákkal érzékeltetve a valóságszinteket. A magyar kötet kivitelezése is valahol félúton van: nálunk a gyerekkönyveknek többnyire keményfedél dukál, talán a kiadó úgy érezte, inkább Gaiman rajongói lesznek rá vevők. Ami azt illeti, az ára is felnőtt pénztárcához van szabva.

Farkasok a falban. Színes, puhafedeles, 56 oldal. Kiadó: Agave.

BD GYŰJTŐKNEK

Volt idő, amikor nyugati képregényt csak az látott Magyarországon, aki el tudott vonatkoztatni a nyelvi határoktól, és képregény fogyasztási vágya felülkerekedett olyan apróságokon, hogy egy kukkot sem tud franciául. Az 1950-es évek közepétől a francia kommunista napilaphoz, a L’Humanité-hez kapcsolódó sportlapok mellett gyerekeknek szóló újságok is eljutottak hozzánk, köztük a főleg képregényeket tartalmazó Vaillant. Abban a korban, amelyben a magyar lapoknak többnyire az ismeretterjesztés ürügyével engedtetett csak meg irodalmi művekből adaptált képregények közlése, sokan falták a lapot – köztük maguk a magyar képregényszerzők is, akik nem egyszer ebből vettek ihletet.

A Reménység úttörői a Vaillant legelső képregénye volt, még 1945-ben indult. Az eleinte egyértelműen Flash Gordonra hajazó sorozat címét az első kalandban látható űrhajóról kapta, bár éppen a magyar kiadást kezdő epizódban hőseink nem hagyják el a Földet. Az író Roger Lécureux, akit nálunk talán leginkább Rahan apukájaként ismernek, a rajzoló pedig a divatgrafikusként kezdett és a Vaillant több más alkotója által mesterként tisztelt Raymond Poïvet volt. A közel hatvan évvel ezelőtt készült A fantasztikus kert igazi bravúrdarab, még ha a történetszövésen érződik is a kor múlása.

A Reménység úttörői 1: A fantasztikus kert. Fekete-fehér, puhafedeles, 52 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

MAGYAR FANTASY

Egy fiatal író és egy tapasztalt grafikus találkozásának köszönhetően jött létre egy új magyar zsánerképregény. Túl kevés ilyen születik mostanában ahhoz, hogy nagyon szigorúan bánjunk vele: dicséretes kezdeményezés, és bár vannak kétségeink, hogy a szerzők óhajának megfelelően nemzetközi karriert lesz képes befutni elektronikus formátumban, reméljük, idehaza sokan fedezik fel a nyomtatott változatot. Saját világán belül jól működő történet, érdekesnek ígérkező, grafikailag is ügyesen jellemzett karakterek, látványos kivitelezés, további izgalmakat kilátásba helyező befejezés – ennél többet nem is várunk el egy váratlanul felbukkanó újdonságtól.

Swords 1. Színes, irkafűzött, 32 oldal. Írta Nemeskéri Attila, rajzolta Szendrei Tibor. Kiadó: Phantom Shock Kft.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10885