KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ilyen a formám

Parádi Orsolya

­The Back-Up Plan – amerikai, 2010. Rendezte: Alan Poul. Írta: Kate Angelo. Kép: Xavier Pérez Grobet. Zene: Stephen Trask. Szereplők: Jennifer Lopez (Zoe), Alex O'Loughlin (Stan), Danneel Harris (Olivia), Eric Christian Olsen (Clive). Gyártó: CBS / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 106 perc.

 


A csinos egyedülálló harmincas nő gyereket akar, teherbe is esik – mesterséges megtermékenyítéssel. Öt perc múlva megismerkedik egy sármos, szellemes férfival, és indul az romantikus komédia. Ez a vígjáték arról szól, hogy vannak férfiak, akik vállalják és végig is csinálják ezt a nem mindennapi szituációt. Igaz, közben szakítanak vagy háromszor. Ezúttal a fenntarthatóság jegyében helyi alapanyagból organikus kecskesajtot termelő férfi az aktuális pasi. Persze nem árt, ha valaki úgy néz ki, mint Jennifer Lopez, de nem csak ez számít, mert az, hogy jó nő, önmagában még nem biztosíték semmire. Alan Poul (Sírhant Művek) vígjátéka végigkíséri a terhesség idejét, és aki már átment az állapotosság-szülés kombón, vagy látta közelről, az tudja, milyen nehéz a megváltozó testi paraméterekkel egyszerre támadó totális hormonháborút egészséges iróniával kezelni. Ez a film viszont így áll a témához, és saját magát sem veszi komolyan. Görbe tükröt tart az egyedülálló, gyereket vízben szülő, közben mantrázó ősanyák túlkapásai és a játszótéren büszkélkedő mintaapukák elé, miközben az élet igazi császára a hetvenévesen férjhez menő nagyi.

Az amerikai romkomokat végignézve az utóbbi időben ritkán láthattunk ilyen felszabadult, önfeledt örömjátékot, amit itt a legjobb pillanatokban képesek produkálni. J-Lo szemrebbenés nélkül csetlik-botlik, ettől még az állott poénokat is valami friss, screwball-komédiákat idéző energia hatja át. A történettől persze ne várjunk magvas gondolatokat: kiválóan alkalmas arra, hogy egy rosszkedvű, esős napon az anyaság/apaság gondolatával foglalkozó célcsoport kikapcsoljon, bekucorodjon a kanapéba, és hol sírjon, hol nevessen a butuska, de szerethető és jóleső komédián.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10168