KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veronika kettős élete

Vincze Teréz

La Double vie de Véronique – francia–lengyel–norvég, 1991. Rendezte: Krzysztof Kie¶lowski. Szereplők: Irène Jacob, Halina Gryglaszewska, Kalina Jedrusik. Forgalmazó: Corner Film. 98 perc.

 

Az 1991-es Veronika kettős élete a rendszerváltás filmje Krzysztof Kie¶lowski életművében. Egy Lengyelországban élő és alkotó, témáiban és filmnyelvi kötődéseit tekintve is jellegzetesen kelet-közép-európai művész reakciója a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának történeti átalakulására. Persze nem direktben politizál ebben a filmben, de emlékeim szerint a film mozibemutatásának idején a kelet-európai politikai változásokhoz való közelsége okán a keleti Veronika és a nyugati Véronique sorsának szimmetriája-aszimmetriája igen erősen hatott mint politikai motívum. Ugyanakkor a film tagadhatatlan erénye éppen az, hogy ez a réteg korántsem nélkülözhetetlen a film élvezetéhez – időtálló a történeti körülményektől függetlenül ma is. A film ereje ugyanis nem elsősorban politikumából, hanem a Kie¶lowski stílusát olyannyira jellemző „érzékenységből” adódik. (Véleményem szerint ez a lenyűgöző, de a giccses érzelmesség csapdáit itt és korábbi filmjeiben is kikerülő érzékenység fordult át később sokszor giccsbe a Veronikát követő, Franciaországban készült Három szín-trilógia filmjeiben.)

Kie¶lowski jellegzetesen kelet-európai „csodálatos Amelie-je” ez a film, enigmával és rejtvényfejtéssel, álomszerű epizódokkal és a szavakat felváltó beszédes gesztusokkal. A cím által ígért kettősség a nézőt óhatatlanul a szimmetriák, a kapcsolatok, a dupla főszereplő rejtélyének felfejtésére sarkallják. A film csalafintaságának lényege azonban, hogy ahány kulcsot ad a megfejtéshez, ugyanannyi kibogozhatatlan, sehová sem vezető szálat is hagy kikandikálni a történet szövedékéből. Ez a feloldhatatlanság teszi igazán nyugtalanítóvá, fájdalmasan melankolikussá a filmet, hogy enigmatikus képeivel hosszan kísértse nézőjét.

Extrák: A filmhez kapcsolódó 50 perces Kie¶lowski-interjú és egy 2005-ös interjú Irène Jacobbal. Egy 30 perces film Kie¶lowski pályájának a Veronika kettős életét megelőző szakaszáról, valamint Kazimierz Karabasznak, Kie¶lowski mesterének A zenészek című rövidfilmje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9575