KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

9 dal

Klág Dávid

9 Songs – brit, 2004. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Kieran O’Brien, Margo Stilley. Forgalmazó: Best Hollywood. 71 perc.

 

A 9 dal nem koncertfilm, nem pornó, de még szoft-erotika sem. Michael Winterbottom 2004-es dokumentarista stílusgyakorlata vérbeli romantikus dráma, igaz, pont azokból az elemekből építkezik, amiket a konzervatív filmkészítők és cenzorok elsőként húznának ki a szinopszisból: valóságos, explicit, gondos narratív ívet felhúzó szexjelenetekből.

Egy párkapcsolat érzelmi hullámvasútját kizárólag szexuális aktusokon keresztül bemutatni legalább annyira ambiciózus terv, mint amennyire látszólag megvalósíthatatlan. Winterbottom azonban olyan körítést szerkesztett intim és kevésbé intim, de mindvégig személyes pillanatokból, amik mind az elsődleges szándékot támasztják alá – a brit Antarktisz-kutató és az amerikai diáklány pár szavas vitái, közös főzőcskéik és főleg koncertélményeik már tökéletes látleletet biztosítanak kapcsolatukról. A 9 dal ugyanis a brit Matt flashbackjeire épül, aki már a nyitányban bevallja, hogy nem emlékszik a beszélgetéseik részleteire, csak a lány ízére, illatára és tapintására, arra, ahogyan egymást kielégítették és koncertekre jártak.

Winterbottom a manchesteri zenetörténelmet zseniálisan feldolgozó Non-stop partyarcokban még csak korrajzként integrálta a betétdalokat, de a 9 dalban már szerves részei a történetnek: a Primal Scream eksztatikus tánczenéje, a Black Rebel Motorcycle Club filmet keretező, fásult blues-rockja vagy Michael Nyman finom zongorakoncertje mind tökéletesen kommentálja Matt és Lisa rezignáltan végződő románcát.

Kérdés, hogy a forgalmazó miért éppen a 9 dalt jelentette meg elsőként DVD-n Winterbottom munkái közül. Habár a 9 dal a rendező dokumentum és fikció közötti vékony határon elhelyezhető eddigi életművének jelentős darabja, a Wonderland vagy a 2005-ös Bikatöke sokkal reprezentatívabb.

Extrák: filmelőzetesek és külön megtekinthető, a filmből kiemelt koncertjelenetek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9063