KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flyboys

Köves Gábor

Flyboys – amerikai, 2006. Rendezte: Tony Bill. Írta: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward. Fényképezte: Henry Braham. Zene: Trevor Rabin. Szereplők: James Franco (Blaine Rawlings), Jean Reno (Thenault kapitány), Jennifer Decker (Lucienne), Martin Henderson (Reed Cassidy). Gyártó: MGM. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 139 perc.

 

Erős a gyanúnk, hogy nem a hatalomvágytól fűtött politikusok, hanem dörzsölt hollywoodi producerek találták ki az első világháborút. Tony Bill nosztalgikus akciófilmje legalábbis ezt az összeesküvés-elméletünket erősíti. Mintha ez az egész, világra szóló felfordulás azért lett volna kitalálva, hogy néhány jól fésült amerikai hős bőrkabátba öltözhessen, és a pilótafülkék magasából, rosszul imitált géppuskaropogások sűrűjében villanthassák felénk világhódító mosolyukat. Persze Tony Bill is igaz történetet árul, ennyi erővel azonban azt is állíthatná, hogy a Csillagok háborúja is megtörtént eseményen alapul. Ahogy lehet hinni a jedik létezésében, úgy akár azt a gondolatot is magunkévá tehetjük, hogy az első világháború valójában nem volt más, mint néhány karcolással járó, kalandos osztálykirándulás, melynek résztvevői (egy csapat amerikai legény) számháború helyett pilótásdit játszottak. Ami egyébként a pilótajátékot illeti, ezen a téren valóban kitett magáért az amerikai kontingens, mintha csak megérezték volna, hogy legfőbb ellenségüket nem a német vadászgépek pilótáiban, hanem a forgatókönyvben kell keresniük. Ráadásul a légicsaták eminens kivitelezésével egy nagyon is haladó hagyomány részeseivé váltak, az efféle háborús mulatságok ugyanis már Hollywood hőskorában egyfajta beavatási szertartásnak, a rendezői férfiasság bizonyításának számítottak. William A. Wellman 1927-es Wingsének bemutatása óta folyik az egymásra licitálás légügyekben, melyet talán a Scorsese Aviátorjában is megörökített Howard Hughes tekintett leginkább szívügyének. Sajnos a Flyboys készítőinek nemcsak Hughes dollármilliókat felemésztő szuperprodukciójának, A pokol angyalainak emlékezetes Zeppelin-attakját, hanem az 1930-ban bemutatott film hamis romantikáját is sikerült lemásolniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8817