KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vízimese

Harmat György

 

Lionel Jeffries színész (A törvény balkeze, Királyi játszma) és rendező (Hárman a vasút mentén című gyermekfilmjét az Angol Filmnapokon mutatták be 1972-ben, a Filmmúzeumban) most a gyerekek és felnőttek figyelmét egyaránt ébren tartó két filmmel jelentkezik. Igen, a Vízimese két film: dickensi indíttatású, néhány mesei elemmel tűzdelt játékfilmként kezdődik (az idő: 1850, a helyszín: Yorkshire; az árva fiút tolvajnak nézik); majd a kis Tommy vízbe ugorván rajzfilmhősként folytatja útját egy csodás birodalomban. (Az animációs betétet a lengyel koprodukciós partner, Miroslaw Kijowicz készítette.)

Mikor már kezdenénk belefeledkezni a rajzolt vízi világba, Jeffries (bármennyire profi is) elköveti azt a hibát, hogy újra meg újra víz fölé ránt minket a bevágott „élő” jelenetekkel. Ő ezzel nehezíti meg dolgunkat, a lengyel animációs rendező pedig azzal, hogy munkája nem egyenletes: a karikaturisztikus állatfigurák (a parókás-kalapos kardhal-testőr és a többiek) jobban sikerültek, mint az édeskés gyerekalakok – ez egyébként a Disney-féle stílus örök kettőssége. Hogy mindennek ellenére élvezzük a lubickolást, az a jó rajzötleteknek és a végig szellemes szövegnek (tömegnyi szójáték) köszönhető.

A színészek sokat tesznek az élő szereplők egyénítéséért, különösen a kis Tommy Pender és a nálunk kevéssé ismert nagyszerű Billie Whitelaw (Az utolsó Leó), aki jó tündérként több alakban is megjelenik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7039