KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ki volt Jean Ferry?

Bajomi Lázár Endre

 

Meglepő jegyzetet olvastam b. lapjuk 83/1. számának 45. oldalán a Buñuel emlékezéseiben említett Jean Ferry-ről: „neves algériai író. Franciául ír.” Ezt a furcsaságot – gondoltam – csak maga Ferry írhatta volna, ha, sajnos, nem hunyt volna el 1976. szeptember 5-én. Ő ugyanis, mint Jarry csodálója, Prévert komája és Queneau cimborája, valamint szorgos átejtő, a francia filmtörténet egyik legfestőibb, különc figurája volt. 1906. június 13-án Capensben (Toulouse környékén) született, egy Lévy nevű bankár törvénytelen csemetéjeként. Apukája ugyan később elismerte, de ő – egy bizonyos Adolf miatt – inkább a Ferry álnevet használta. Nagybátyja José Corti, a híres szürrealista könyvkiadó volt. 1931-től a Pathé-Nathan filmgyárban gyártásvezetőként dolgozott, felügyelete alatt olyan filmeket forgattak, mint a R. Bemard A nyomorultakja, R. Clair Az utolsó milliárdosa vagy Litvak Mayerlingje. Belépett Prévert Október nevű szélsőbaloldali színjátszó csoportjába. A harmincas évek derekától kezdve több tucat forgatókönyvet írt. 1940-ben részt vett a franciaországi csatában, s hadi kereszttel tüntették ki. Egy ideig Párizsban, a Grande Chaumière utcában lakott, amely Manet, Gauguin és Modigliani nevéről híres. Amikor tévénk régi filmeket vetít, sokszor látom nevét a főcímben (legutóbb például 1979. szeptember 14-én, amikor A négyek jele című, C. Doyle-regényből készült filmet sugározták). 1950-ben tagja, majd nemsokára egyik legtevékenyebb vezetője lett annak a Patafizikus Kollégiumnak, amelybe sok filmest szervezett be, például nem is akárkit: René Clairt! Kitűnő filológusként sok érdekes dolgozatot publikált, s könyvet írt a legkülönösebb francia szerzőről, Raymond Rousselről. Posztumusz fejezetet biggyesztett Proust regényciklusához. Magyar vonatkozású érdekesség: H. Kümel belga rendező megbízásából ő írta annak a „vérfagyasztó” filmnek a forgatókönyvét, amelyben Delphine Seyrig Báthory Erzsébetet, a hírhedt szadista grófnőt alakította...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6634