KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/augusztus

• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Olvasói levél

Gallipoli

Gosztonyi Péter

Tisztelt szerkesztőség!

Az 1984/1-es számban írnak az ausztrál Gallipoli filmről. Kapecz Zsuzsa retorikusan felteszi a kérdést: „Végül is mi köze a magyaroknak Gallipolihoz?” Érdekes, hogy erre a többi pesti filmkritikus sem talált megfelelő választ: a törökök az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségesei voltak. A Dardanellák védelmében magyar tüzérek is részt vettek. A csepeli ágyúgyár szállított nehéz tarackokat és egyéb tüzérségi felszerelést a török hadseregnek, és ezeknek felszerelésénél és a török katonák betanításánál amolyan „tanácsadó” szerepben több tucat magyar tüzér és tüzértiszt is részt vett.

„Nichts für ungut”, mondják nálunk. Ez nem rosszalló kritika, hanem csak egy kis történelmi tény felemlítése volt.

Kíváncsian várom következő lapszámaikat!

Addig is maradok

szívélyes üdvözlettel:

Dr. Gosztonyi Péter

történész, Bern