KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry és Sally

Tamás Amaryllis

 

Szívről és lélekről beszél a film Bemard Slade-i – nem túl veszélyes – mélységekkel és magasságokkal. Férfi és nő ádáz trónviszályát firtatja szakadatlan. A romantikus vígjáték arra próbál választ adni, hogyan válik egy hóbortosbolond „női” fogadalom az emberi, szerelmi állhatatosság „férfi” próbájává. Harry, a vérforralóan rámenős stílusú politikai tanácsadó a csábítás fantáziátlan trükkjeitől kacs-karingós utat kénytelen bejárni, hogy rátaláljon a meghódíthatatlan Sally (újságíró) egyéniségének titkos rugóira. A fellengzősen nagyképű „sose szexeltél még egy jót, az a te bajod” – kijelentéstől a bátortalan „sírd ki magad, úgyse ez a kedvenc ingem”-en át az egyszerű „szükségem van rád, veled szeretném eltölteni az életem hátralevő részét” megszenvedett kimondásáig. Miközben telik-múlik az idő rövid története, Harry vélhetőleg már nem az ínyes-mester szeretkezési kézikönyvéhez gyűjti az apró titkokat. Mire elérkezik a boldog vég, eszeveszettül kívánja Sally hajdan kifigurázott vágyálmát: hogy a tartós szerelemnek egyik alappillére a mély barátság legyen – férfi és nő között. S révbeérve felvérteződik ama óvodáskori bölcsességgel, hogy „a Nő az ember barátja...”. Lehet..., – ha a Nő is úgy akarja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4101