KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek

Székely Gabriella

 

Piotr Szulkin sci-fi trilógiájának befejező darabját hat évvel ezelőtt rendezte. A Világok háborúja, az O-bi, O-ba után elkészült Ga-Ga – mint a főszerepet játszó Dániel Olbrychski magyarázza–a csecsemő gőgicsélésére utal. Olcsó kritikusi fordulat, mégis megkockáztatom, pontos az elnevezés, ami a film erkölcsfilozófiáját illeti. A megvásárolható, megváltható bűn és bűnhődés moráljának gyermekded példázata egy ismeretlen, feltehetően angol nyelvű bolygón játszódik, ahová a Földről küldenek rabokat, hogy bűntettüket megismételvén mindenki okulására a főtéren karóba húzassanak. Hősünk nem akar kötélnek állni, hiszen nem hivatásos gyilkos vagy bankrabló, politikai engedetlenség okán ült a földi börtönben (A film 1985-ben készült!) Nem fogadja el a felkínált földöntúli jókat sem, az örömlányok ölelését, a pezsgős dínomdánomot, csupán a kezébe csúsztatott vazelinkenőcsöt vágja zsebre, gondol a közelgő főtéri ceremóniára.

Egyéb hasonló ínyencségeket is kínál Szulkin a sci-fi kalandfilm izgalmai helyett: például a hot dogban főtt virsli gyanánt emberujjat körömmel; vagy egy torkot fojtogató felsővégtagot, amint éppen leszakad a törzsről, feltárja a váll izomzatának teljes anatómiai képét, és bilincsként ott fityeg véresen az áldozat nyakán...

A Ga-Ga bugyuta film, de legalább gusztustalan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4049