KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozgókép – iskolakeretben

Hartai László

A törökbálinti Kísérleti Iskolában beindított mozgókép-kurzus munkaterv-vázlata.

 

Előzmények:

 

1987-től az iskolában, az akkori 6. osztály tanulóival kísérleti video-programot kezdtünk, melyek eseményeit részletesen dokumentáltuk. Ezt a hároméves időszakot „ráhangoló” szakasznak fogjuk fel, amennyiben bizonyos gyakorlati ismeretek megszerzése mellett a gyerekek rövid videó-etűdök készítésével próbálhatták az audovizuális kommunikáció útján kifejezni magukat. Az iskola oktatási koncepciójával összhangban arra törekedtünk, hogy a videó ne kiválasztott, különleges adottságú tanulók játékszere legyen, hanem a kísérleti időszak után szervesen épülhessen a jövőbeli alapfokú képzésbe. Ebből következik, hogy a program célja nem művészpalánták nevelése, hanem tág látókörű, audovizuális kommunikációra (tehát nemcsak passzív befogadásra, de kreatív közlés is) képes fiatal emberek képzése.

 

 

Célok:

 

A fentiekben írt szemlélettel olyan szakmai- gyakorlati- és elméleti felkészültség megszerzésére biztosítani lehetőséget a hallgatóknak – az oktatási időszak végére, – amelyet a mozgókép-szakma képesítésként elfogad bizonyos munkakörök ellátására, s amellyel jó eséllyel pályázhat a növendék a szakirányú felsőfokú intézmények bármelyikébe.

 

 

Feltételek:

 

A mozgókép-kurzusnak 13 résztvevője van. A csoport tagjai részben új hallgatók, ezért a munkát egy hónapon át, heti két órában alapozással kezdjük, hogy a régiek és az újak közös „hullámhosszra” kerülhessenek. Novembertől havi három, egymást követő napot biztosít az iskola a programban résztvevő csoport számára.

 

 

Tematika:

 

A mozgókép-kurzus alapja, hogy a tanulók a négy év során a filmtörténet számos alkotásával megismerkedhessenek. Ezért évenként 20–20 filmet dolgozunk fel a hallgatókkal. A filmcsoportok mindegyike 8 magyar és 12 külföldi filmet tartalmaz, s mindegyike átíveli a filmtörténetet. Folyamatosan jelen van a némafilm, a neorealizmus, az új hullám(ok), a filmavantgarde, a mai film, s más bontásban a western, a dokumentum, a vígjáték, de új hollywoodi vagy a lélektani krimi és a filmdráma is. A filmeket vetítőben nézzük meg, s videón elemezzük. Ez a filmtár képezi azt a bázist, melyhez állandóan fordulnak a mozgókép szerkezeti, formanyelvi és kompozíciós kérdéseinek tárgyalásánál, s mely ugyanakkor folyamatos élményforrás a tanulók számára. (A történetszerkesztés, a montázs, a látvány, a színészi játék, a filmhang-zene a főbb témák, melyek a négy során év állandó részét képezik a kurzusnak).

a.) Az első év végén a csoport tagjai kiválasztanak egy-egy alkotót, akinek az életművét a következő év során a lehetőségek szerint megismerik, a vele foglalkozó irodalmat áttekintik. A harmadik év végén a kurzus résztvevői négy napon szimpoziont tartanak, ahol a választott alkotók műveinek bizonyos aspektusairól előadást tartanak, s meghívott vendégek részvételével vitát vezetnek az adott témákban.

b.) A csoport tagjai gyakorlatban is megismerkednek a tömegkommunikáció technikáival, a kép és a szó viszonyának kérdéseivel, a kérdezés művészetével. A program keretében találkozunk a tévé és a kábeltévé világával, a hallgatók személyes kapcsolatba kerülnek a képernyőről ismert személyiségekkel. A négy év során számos riportanyagot készítenek kötött és választott témákban és alanyokkal.

c.) A hallgatók résztvevői az ún. „kritikai kurzusnak”, tanulják és gyakorolják a szakszerű bírálat fortélyait. Második évtől kezdve mozgókép-kiadványt szerkesztenek.

d.) A csoport tagjai minden évben videótechnikával vizsgamunkát készítenek dokumentum, adaptáció, majd pedig fikciós módszerrel. Ezek tervezése, kivitelezése konzultációs segítséggel, mindig a január–június időszakban történik.

Az idei évben megtekintésre kerülő filmek listája: Valahol Európában, Hannibál tanár úr, Apa, Csend és kiáltás, Sodrásban, Gyerekbetegségek, Vasárnapi szülők, Könnyű testi sértés, Hét mesterlövész, Hét szamuráj, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Ember a felvevőgéppel, Aranyláz, Aranypolgár, Országúton, Biciklitolvajok, Tájkép csata után, Fekete Péter, Négyszáz csapás, M, avagy egy város keresi a gyilkost, Cleo 5–7-ig, Florida, a paradicsom, Párbaj.

 

Budapest, 1990. október

Hartai László

a Mozgókép–iskolakeretben című

kísérleti program vezetője

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4017