KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bean

Turcsányi Sándor

 

Először. Ismerjük Benny Hillt, Tahi Tóth Lászlót, Gálvölgyi Jánost. Szlovák barátaink az ő helyi megfelelőiket, ukrán elvtársaink ugyancsak. Szeszélyes évszakok típusú szórakoztató magazinok elnyűhetetlen hősei, alpári vidékek haramiái. Mr. Bean közülük egy, vele is biztosra lehet menni, tudhassa mindenki, mit kap a pénzéért. Csináltak már az időjárás jelentésből is egész estés mozifilmet. Lehet, hogy az pont nem jött be, de a tutizmus nem épp ijedős voltáról ismerhető fel.

Másodszor. Leginkább néma jeleneteik okán beszélhetünk nevezettekről úgy is, mint Chaplin és Keaton leszármazottairól, leginkább Stan és Pan mai mutációról, pláne ha el akarjuk adni a cuccot. Igaz Mr. Bean kicsit hangosabban fújja az orrát, és az a sok zuhogás, csobogás, egyéb belső hang, mely sertepertélését kíséri, bizony már Dolby Stereoért kiált. Mégis, a nyomorult ha elront valamit és meg szeretné javítani, csorbát köszörülne, hát ott lesi mind, a burleszk összes buta angyala. Mr. Bean, a barom, rátüsszent a híres festményre, mitől fölpattogzik a nemes anyag és semmivé lesz a híres modell arca. Aki rontotta már el főnöke rádiótelefonját, míg az kiugrott a szükségét végezni, hát e film által újra emberi sorba emelkedik. Magyarán az ősburleszk ma is pontosan úgy hat, mint rég, lehet utálni, csak fölösleges, mert úgy is elröhögöd magad.

Harmadszor. A film ezer kópiával indul, szerte az országban már láthatók az óriásplakátok, mozik pénztárablakából les ránk ez a jóravaló tulok. Én butulok. De az angolok sem emlékeznek már, mi az angol humor. Mr. Bean mozija sokkalta, tizennégyszer vagy mennyiszer, nagyobb siker volt, mint a Négy esküvő, egy temetés. Mellesleg hősünk abban is játszott, tán épp ennyiszer kevesebbet. Olvasom a TASSZ jelentését, hogy ma már az angolok is Galla Miklóst nézik, ha erős hazaira vágynak. Egy királyi temetés felér négy esküvővel, alighanem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1698