KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bátrak igazsága

Nevelős Zoltán

Egy asszony a Sivatagi Viharban. Pontosabban a Sivatagi Vihar kapujában: van-e esély kideríteni, mi is történt egy rég elmúlt éjszakán az iraki sivatag egyik távoli zugában? A szemtanúk elbeszélései ellentmondanak egymásnak, mindenki másképp emlékszik, és senki sem szívesen.

A háborúból (testi) épségben hazatért tiszt, akit a frontvonal zűrzavarában elkövetett végzetes tévedése miatt emészt az önvád, második esélyként azt a feladatot kapja, vizsgálja ki, rászolgált-e a posztumusz kitüntetésre egy mentőakcióban elesett helikopterparancsnok-asszony? (Meg Ryan a flaschbackekben mint nő a fiúk között, ismét bebizonyítja, hogy nemcsak bájos szerelmes szerepekre termett.)

Az eseményeket rekonstruáló tiszt szerepében Denzel Washington (a becsületes ember mai ikonja az amerikai moziban) ismét felölti az egyenruhát Edward Zwick rendező kedvéért, akivel már Az 54-ik hadtestben is az Egyesült Államok dicsőségének öregbítésén munkálkodtak. Új filmjük az első hollywoodi produkció, amely kritikus hangon szól az Öböl-háborúról. A háborúról, amelyre még minden néző jól emlékszik a tévéből. Nem lehet hát szó ámításról, mindenki tudja, a mélyben más rejlik, mint amit a felszín mutat. A hadsereg egyszerű megoldást vár, hősi halottra van szükségük, a túlélők vallomásai azonban mind más verzióját adják az esetnek. Hősünk kockára teszi pályafutását, családja békéjét, amikor egyre messzebbre merészkedik az igazság keresésének nemes odisszeiáján.

A japán útonálló történetével ellentétben ennek a filmnek nem az a témája, hogy a valóságot teljesen soha nem ismerhetjük meg, végül eljutunk az egyetlen, minden kétséget kizáró változatig, amely azonban. sajnos nem túl meghökkentő. A végkifejletet pedig akkora adag szirupöntettel tálalják, hogy azzal sikerül csaknem teljesen elfeledtetni a film első részének nagy igényeit, a hazafiságnak éppen azt az olcsó eszközökkel való népszerűsítését látjuk, amely ellen hősünk kezdetben csatába indult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1391