KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Paranoia thriller

Amerikai bérgyilkos

B-gyilkos

Sepsi László

A Jobb, ha hallgatsz keserű CIA-kritikája a múlté.

 

Ahol az amerikai titkosszolgálatról való beszéd domináns formái a paranoia és a túlkapásokat érintő kritika, egy eredményes hős vászonra vitele szükségképpen retrográd vállalkozásnak tűnik. A Vince Flynn regénysorozatának első kötete alapján készült Amerikai bérgyilkos mégis ragaszkodik a minden különösebb nehézség nélkül CIA-propagandának tekinthető szüzséhez. Hőse egy terrortámadásban elveszíti frissen eljegyzett feleségét – a jelenet nyíltan felidézi a 2015-ös tunéziai mészárlást, és ezzel messze Michael Cuesta filmjének legjobb képsora –, bosszút esküszik, ám még mielőtt megölethetné magát az egyik felszámolni kívánt terrorista sejttel, a mindent látó és mindig figyelő CIA megmenti és beszervezi. Az Amerikai bérgyilkosban kevés nyoma akad olyasfajta ambivalenciának, amely a közelmúlt kémthrillereit jellemezte, így némi paranoiával akár arra is következtethetnénk, hogy az ezredfordulón remek független drámákkal (L.I.E., Tizenkettő) indult, de mára tévés bérrendezővé laposodott Cuesta egy háttéralku révén így teszi jóvá Jobb, ha hallgatsz című előző filmjének keserű CIA-kritikáját. Amikor már James Bondot és Amerika kapitányt is maguk alá temetik a kulisszák mögötti konspirációk, a kölyökkutyaképű szuperügynök célirányos – és az erős, megbízható titkosszolgálat által folyamatosan támogatott – ténykedése legjobb esetben is csak valamiféle nosztalgikus paródiaként nézhető, ahol a kiképzőtisztek kemények, de igazságosak, a terroristákat messziről ki lehet szúrni, mert arabok, a nők pedig leginkább arra jók, hogy tragikus halált halva motiválják az alfahímeket. A kétértelműség teljes hiányának hála az Amerikai bérgyilkos kémfilmként érdektelen, akciómoziként viszont túlságosan elnyújtott és körülményes, amin csak az szépít valamelyest, hogy a finálé kevéssé elterjedt módját mutatja be a szokás szerint időzítővel ellátott plutóniumbomba hatástalanításának. A terepen dolgozó profi gyilkosok közt Cuesta hőse végül nem az Amerikai mesterlövész, hanem az Amerikai nindzsa leszármazottjának bizonyul.

 

AMERIKAI BÉRGYILKOS (American Assassin) – amerikai, 2017. Rendező: Michael Cuesta. Írta: Vince Flynn, Edward Zwick. Kép: Enríque Chediak. Zene: Steven Price. Szereplők: Dylan O’Brien (Mitch Rapp), Michael Keaton (Stan Hurley), Sanaa Lathan (Irene Kennedy), Taylor Kitsch (Ghost). Gyártó: CBS Films. Forgalmazó: Freeman Film. Feliratos. 111 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 13-14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13366