KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tinilány naplója

Pápai Zsolt

The Diary of a Teenage Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Marielle Heller. Szereplők: Bel Powley, Alexander Skarsgård, Kristen Wiig. Forgalmazó: SPHE. 96 perc.

 

A felnövéstörténet, vagyis coming-of-age-sztori a Négyszáz csapás óta a függetlenebb, fiatalabb, kezdő(bb) rendezők egyik favoritja, és jó ideje az amerikai indie-film fő árucikke is. Hálás feladat ilyen filmmel indulni a pályán, hiszen az alkotók számára a maguk élettényei kiapadhatatlan inspirációforrásul szolgálnak, de veszélyes is, mert nehéz újat mondani a tárgyban. A rendezőként most debütáló (sorozatszínészként azonban nem ismeretlen) Marielle Hellernek sikerült: jóllehet számos klisét is adaptált, mégis friss hangvételű filmet forgatott egy bakfis eszméléséről, Phoebe Gloeckner 2002-ben megjelent regénye alapján.

A történet San Franciscóban játszódik, a hetvenes évek derekán, hőse a még originális magánéleti csalódások előtt álló, és a nagybetűs életre tágra nyílt szemmel bambuló, 15 éves Minnie (a 23 éves Bel Powley ihletett alakításában). A felnövés nem tagolatlan folyamat, hiszen kiemelt események, a felismerések, rádöbbenések, megértések kitüntetett pillanatai tarkítják, és Heller direktornő az emberré serdülés efféle stációira építi filmje ritmusát: a játékidő első felében kevesebb, később egyre több ilyen stációt mutat, így modellezve hősének érését. Heller, ha kell, lírizál („Ez most egy sűrű, sötét éjszaka, melyben a szemeim a reflektorok.”), máskor nyers és arcpirítóan direkt (lásd a hősnő szexuális fantáziálásainak megjelenítését), továbbá arra is kísérletet tesz, hogy képeket bányásszon elő Minnie lelkének mélyéről, amit a diszkréten és valóban csak indokolt esetekben bevetett animációs betétekkel meg is old. A tinilány naplója nem véletlenül aratott számos fesztiválon, a Sundance-től Berlinig – érthetetlen viszont, hogy nézők szívét miért nem ejtette rabul, és teljesített olyan gyengén a mozipénztáraknál.

Extrák: Audiokommentár a szereplőkkel és a rendezővel; interjúmorzsák; kisfilm a regény adaptálásának folyamatáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12869