KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A varrónő

Bocsor Péter

The Dressmaker – ausztrál, 2015. Rendezte: Jocelyn Moorhouse. Szereplők: Kate Winslet, Judy Davis, Hugo Weaving. Forgalmazó: ADS Service. 118 perc.

 

Rosalie Ham ausztrál írónő 2000-ben megjelent, bemutatkozó regényének bizonyára nem Jocelyn Moorhouse rendezése lesz az utolsó filmes adaptációja. Noha a rendezőnő a Bizonyíték és A szerelem színei elkészítésével már megmutatta, hogy képes az emberi lélek összetett működéséről könnyedén és hatásosan mesélni, a forgatókönyvet vele közösen jegyző férje, P.J. Hogan pedig a groteszk ábrázolás terén bizonyított a Muriel esküvője író–rendezőjeként, tehát mindketten avatott kézzel nyúltak a Ham regénye által életre keltett „déli gótika” irodalmi hagyományának fekete humorú, torz szereplőkkel benépesített és sötét indulatokkal teli világához, A varrónő problémája, hogy a közösen megrajzolt szabásmintából egy foltmozaik kerekedett ki.

A szülővárosából tízévesen elűzött, majd oda húsz évvel később visszatérő Myrtle története ugyanis patchwork-szerűen zsúfolt: első, hosszabbik fele nyers humorú komédia, míg a második romantikus, misztikus és tragikus fordulatok szövevénye. Mintha Hogan és Moorhouse felosztották volna a könyvet egymás közt, abban bízva, hogy a közösen megírt finálé, amelyben a beígért és közben megindokolt bosszú végül tabló-szerű képekben megvalósul, majd összefogja a film széttartó mintázatait.

Hiába a film számos érdeme – az érdesen visszafogott ausztrál humor, a kortárs ausztrál mozi csillagainak remek alakításai, kiegészülve Kate Winslet sokszínű, érett játékával, valamint a film érzékeny felvetései a kiszolgáltatottsággal való szembenézés nehézségeiről –, a szerkezeti egyenetlenségek rontják az összképet. Talán nem telik bele sok idő, amikor egy hollywoodi rendező a film végtelen mezők ölelte, belterjes kisvárosában saját gyermekkorának miliőjére ismer, és a cselekményvezetés bukkanóitól megszabadulva kasszasikert készít a történetből.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12693