KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Trükkös halál

Pápai Zsolt

F/X (Murder by Illusion) – amerikai, 1986. Rendezte: Robert Mandel. Szereplők: Bryan Brown, Brian Dennehy, Diane Venora. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc.

Veterán honi cinefileink számára bizonyos nyolcvanas évekbeli hollywoodi opuszok nem feltétlenül vagy nem kizárólagosan az önértékük miatt becsesek, hanem azért, mert a megváltozó magyar forgalmazási és bemutatási politika szimbólumaivá váltak: ezek a művek az amerikai tömegfilmet egészében mosléknak bélyegző és ezért a hazai mozikból kirekesztő, tervutasításos gondolkozásmód alkonyát jelezték. Míg korábban a vitathatatlan klasszikusok sem jutottak be az országban (netán évtizedes késéssel érkeztek meg, mint a Psycho vagy A Keresztapa példája mutatja), addig a szocializmus utolsó évtizedében egyre több hollywoodi film színesítette a mozik palettáját. A Trükkös halál az elkészülése után egy évvel már látható volt nálunk, és ugyan nem ez a filmtörténet legjobb thrillere, ámde számos elemében izgalmas darab.

A történet hőse a kisköltségvetésű horrorok és bűnfilmek speciális effektusainak mestere, aki rendhagyó megbízást kap a tanúvédelmi program üzemeltetőitől. Némi hezitálás után elvállalja a feladatot, ám ezzel nagy slamasztikába kerül, melyből csak trükkmesteri tudásának legjavát nyújtva keveredhet ki. A Trükkös halál a hetvenes–nyolcvanas évek nyíltan önreflexív amerikai bűnfilmjeinek sorába illeszkedik (olyan kiváló darabok mellé, mint a The Last of Shelia, A kaszkadőr vagy a Blow Out), ámde szürkébb azoknál. A tévéből érkezett (majd néhány nagyjátékfilm után oda is távozott) Robert Mandel direktor ahelyett, hogy duplafenekűvé tenné a mesét – azaz a mozgóképi illúziókeltésről is elmélkedne egy keveset –, jobbára a bűnügyi szál kifejtésére összpontosít. Szórványosan akadnak ugyan mondatok, melyek a filmkészítést tematizálják („Manapság senki sem készít filmet az emberekről. Mindenkit csak a speciális effektusok érdekelnek” – jegyzi meg az expozícióban a főhős színész-barátnője, kár, hogy a magyar szinkronban ezt félrefordították), ámde a rendező nem használja ki a történetben rejlő lehetőségeket. Egy Brian DePalma bizonyára többet kihozott volna a projektből.

Mindazonáltal a Trükkös halál DePalma nélkül is érdekes, feszült thriller. Az élvezeti értékéből ugyan levon egy keveset a szintipop ciripelés a hangsávon, továbbá a történetvezetése sem tökéletes (érthetetlen például, hogy a protagonista az ellene indított merényletkísérlet után miért nem bújik el, és miért megy – az antagonisták által jól ismert – barátnője lakására), de összességében pozitív a mérleg.

Extrák: Előzetes és filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11346