KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Drogfilmek

Szerelmi álmok (Liszt)

Czirják Pál

Szerelmi álmok (Liszt) - magyar, 1970. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Sinkovits Imre, Ariadna Sengelaja, Pécsi Sándor, Major Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 172 perc.

A néhány hónapja megjelentetett Mágnás Miska után most újabb alkotás válik hozzáférhetővé Keleti Márton gazdag rendezői életművéből. Bár valószínű, az 1970-ben készült Szerelmi álmok jelen kiadását inkább motiválta Liszt Ferenc születésének kerek évfordulója, mint a rendező személye.

A zeneileg gazdagon illusztrált, igényes kivitelű, látványos életrajzi film műfajának egyik legjelentősebb hazai reprezentánsa. Keleti a tőle megszokott professzionalizmuson túl azért is fordul különös gonddal témájához, mivel Liszt Ferenc életútjának megfilmesítése személyes kihívás számára. Tanulmányai kezdetén maga is zenei pályára készül; másrészt Liszt alakjával visszatérően foglalkozik, például az 1952-ben készített Erkelben is megidézi. Ezt a megkülönböztetett odafigyelést jelzi többek között az eredeti helyszínek felkeresése, a korhű ruhák, kellékek, hangszerek precíz összeválogatása, továbbá az, hogy a felcsendülő zeneművek olyan előadók interpretációjában szólalnak meg, mint Cziffra György és Szvjatoszlav Richter.

A történeti hitelesség mellett persze a közönségvonzó, fordulatos cselekményvezetés is fontos szempont maradt. Talán ezzel magyarázható, hogy Liszt zenei fejlődése helyett inkább szerelmi kapcsolataira fűzi fel főhőse élettörténetét Keleti. A feldolgozás regényességét erősítik a változatos, gyönyörűen fotografált helyszínek, Velence, Weimar, Pétervár hangulatos látképeitől a gazdagon díszített palotabelsőkig, melyek a korszak nézői számára mindenképp egzotikumként hathattak. Hildebrand István operatőr nagyvonalú kameravezetése és színkezelése különösen jól aknázza ki a szélesvászonban rejlő lehetőségeket. Így végül Keleti és alkotótársai keze alatt a film maga is egy romantikus művész romantikus életrajzává változik.

Extrák: a filmet egy húszperces keletkezéstörténeti összeállítás egészíti ki, amely a kétlemezes kiadvány második korongján kapott helyet, és amelyben Mácsai János zenetörténész beszél a műről és tematikus előzményeiről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10893