KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tigrisek földjén

Alföldi Nóra

Tigerland – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Schumacher. Szereplők: Colin Farrell, Matthew Davis, Clifton Collins Jr. Forgalmazó: InterCom. 101 perc

Ha a megboldogult nyolcvanas-kilencvenes években egy A-kategóriás új-hollywoodi rendező megunta az olcsó szórakoztató darabok dirigálását, nem kellett messzire nyúlnia. Vietnam, mint vérző seb, mindig lehetőséget biztosított a mély morális tartalmak, komoly szerzői–politikai hitvallás deklarálására.

Joel Schumacher némi késéssel valósította meg Vietnam-ambícióit, és ha a 2000-es Tigrisek földjén nem is kavart nagy port, a botrányos Batman-filmjei miatt kisiklott rendezői karriert végleg visszazökkentette a megbízható középszerűség vágányára, míg a tejfölösszájú, kezdő Colin Farrellt a magaslatok felé eresztette.

A Tigrisek földjében minden a menetrend szerint halad, aprócska csavar, hogy a történet 1971-ben játszódik, mire a háború már veszett ügy volt, mindennek tetejébe a főhősök el sem jutnak a csatatérig, morális dilemmáikat és harcaikat a kiképzőtábor mesterséges közegében vívják meg. Tálcán kínálják magukat tehát az idézőjelek, ám Schumacher nem csapja le a ziccereket, inkább biztonsági játékot űzve érzelmes, de jól funkcionáló tanmesét vezényel. A Tigrisek földje hétköznapi jellegét erősíti a képi világ: a leginkább Darren Aronofsky állandó operatőreként ismert Matthew Libatique a film első kétharmadában nagyon színtelen képi megoldásokkal él. A történetvezetés szintjén Schumacherhez híven csalogató a koncepció, de a film inkább az egyszerű, jólesően kiszámítható sablonok felé fordul, míg olyan nem lesz, mint a katonai menza főztje: szagtalan, íztelen, hagyományos, de rendkívül tápláló.

Extrák: audiokommentár a rendezővel; kisfilmek a film készítéséről; próbafelvételek a színészekkel; mozielőzetes és televíziós előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10708