KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Mephisto-keringő

Pápai Zsolt

Mephisto Waltz – amerikai, 1971. Rendezte: Paul Wendkos. Szereplők: Jacqueline Bisset, Alan Alda, Barbara Parkins. Forgalmazó: Fantasy Film. 109 perc.

A hatvanas–hetvenes évek fordulójának válságkorszakában boldog-boldogtalan készíthetett filmet Hollywoodban, és számos alkotó tûnt fel a semmibõl, majd tûnt el a semmibe. A tévérendezõ Paul Wendkos sok társához hasonlóan csak rövid ideig lubickolt a fõsodorban, hiszen a gyorsan változó áramlatok hamar partra vetették. Három hollywoodi nagyjátékfilmje között A Mephisto-keringõ volt az utolsó, ami ugyan nem a korszak legjobb mozija, de nincs híján az értékeknek.

A Rosemary gyermeke ihlette mese lényegében arról szól, hogy a Sátán miként keríti hatalmába a hiúságtól, féltékenységtõl és kéjvágytól fertõzött embert, mindazonáltal A Mephisto-keringõben – Polanski mestermûvével összevetve – kicsit akadozó a cselekményvezetés és a színészek is gyengébbek. Ezekért kárpótol viszont a fordulatos történet és a míves – igaz, némi modorosságtól sem mentes – anyag-megmunkálás. Wendkos az események tárgyalása során nagy erõfeszítéseket tesz arra, hogy belemásszon a nõi fõszereplõ pszichéjébe, és az ott zajló folyamatokat hatalmas technikai arzenál mozgósításával igyekszik bemutatni. Torzító optikákat és szûrõket használ, fátylakkal alakítja sejtelmesebbé képet, markáns színstilizációval és lassításokkal él. A hatást a lidérces kísérõzene teszi teljessé, amit Jerry Goldsmith Liszt-mûvek (Mephisto Waltz; Haláltánc) motívumaiból alkotott.

A Mephisto-keringõ a magát keresõ Hollywood tipikus terméke. A témája látszólag újszerû, a kivitelezése merész – az eredetiségnek és a szolgai trendkövetési vágynak különlegesen izgalmas hibridje.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10595